×
Egy pillantás az iszlám szépségére

Egy pillantás az iszlám szépségére

El-Arabi Abu Hamza

—™

Forditotta:

EUROPEAN ISLAMIC RESEARCH CENTER (EIRC)

& Gharabli Gabriella

Elenőrizte: Gábriel Júlia

A kiválasztott vallás

A Mindenható Allah azt mondja:

الْيَوْمَ يَئِسَ الَّذِينَ كَفَرُوا مِنْ دِينِكُمْ فَلَا تَخْشَوْهُمْ وَاخْشَوْنِ الْيَوْمَ أَكْمَلْتُ لَكُمْ دِينَكُمْ وَأَتْمَمْتُ عَلَيْكُمْ نِعْمَتِي وَرَضِيتُ لَكُمُ الْإِسْلَامَ دِينًا

„A mai napon teljessé tettem a számotokra a vallásotokat es kiteljesítettem rátok az Én kegyelmemet. Es az Iszlámot rendeltem el nektek vallásul." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:3][1]

Ez volt időrendben, az utolsó Mohamed Prófétának (Allah áldásai és békéje legyen vele) kinyilatkoztatott vers, vele lezárult a Korán kinyilatkoztatása, és tökéletessé vált iszlám.

Az iszlám teljes és tökéletes, és ezért nincs helyük a kiegészítéseknek vagy a törléseknek. Mivel az iszlám törvény örök és egyetemes, amelyet Isten (Allah) Maga alkotott, Ő az, Aki tudja mi jó nekünk valójában, rugalmas és szabályozható a változó körülményeket figyelembe vételével, úgy helyben mint időben.

Az iszlám tökéletessége abban nyilvánul meg, hogy Isten (Allah) a többi vallás fölé helyezte. Isten kegye a muszlimok felé abban nyilvánul meg, hogy Ő igazi Útmutatást nyújtott számukra, támogatást és megbecsülést ebben a világban és a Túlvilágon. Ő kiválasztotta nekik az iszlámot mint vallást, mert ez az Igazság, és Allah nem fogad el semmilyen más vallást, csak az iszlámot.

وَمَن يَبْتَغِ غَيْرَ الْإِسْلَامِ دِينًا فَلَن يُقْبَلَ مِنْهُ وَهُوَ فِي الْآخِرَةِ مِنَ الْخَاسِرِينَ

„Aki az Iszlám helyett más vallás után vágyakozik, az attól nem fogadtatik el. És az a Túlvilágon bizony a kárvallottak közé fog tartozni." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:85]

Az iszlám megadja a híveinek a boldogságot ebben a világban, és az örök boldogságot a Túlvilágon. Az iszlám egyszerűen Allah Akaratának való teljes alávetést jelenti. Ez lényegét tekintve ugyanaz, amit Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed (Allah áldásai és békéje legyen velük) hirdettek. Az Üzenet ugyanarra hívja az embereket és ez a forrás egységét jelenti, ami nem más, mint Allah kinyilatkoztatása:

شَرَعَ لَكُم مِّنَ الدِّينِ مَا وَصَّىٰ بِهِ نُوحًا وَالَّذِي أَوْحَيْنَا إِلَيْكَ وَمَا وَصَّيْنَا بِهِ إِبْرَاهِيمَ وَمُوسَىٰ وَعِيسَىٰ ۖ أَنْ أَقِيمُوا الدِّينَ وَلَا تَتَفَرَّقُوا فِيهِ

„Ő azt az utat szabta nektek törvényül a vallásban, amit Núh-nak (Noé) is elrendelt és, amit neked (Mohamed) is sugalltunk és amit Ibrahim-nak (Ábrahám), Múszá-nak (Mózes), és ʻIszá-nak (Jézus) is megparancsoltunk. (Azt,) hogy: «Tartsátok fenn a vallást és ne szakadjatok csoportokra!»" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 42:13]

Miután a korábbi Szentírások változtatásoknak lettek alávetve, a Korán kettős céllal jött el: először, hogy megerősítse az igaz és eredeti Üzenetet, nevezetesen az iszlámot; másodszor, hogy tanúbizonyságként álljon, megerősítse az igazságot és elutasítsa a hazugságokat, amelyek az idő során belekerültek a régi Írásokba. A muszlimok kötelesek hinni minden (eredeti) Szentírásban anélkül, hogy különbséget tennének közöttük, vagy azok a Küldöttek között, akik elhozták ezeket, mivel mind Egy Igaz Istentől származnak.

قُولُوا آمَنَّا بِاللَّهِ وَمَا أُنزِلَ إِلَيْنَا وَمَا أُنزِلَ إِلَىٰ إِبْرَاهِيمَ وَإِسْمَاعِيلَ وَإِسْحَاقَ وَيَعْقُوبَ وَالْأَسْبَاطِ وَمَا أُوتِيَ مُوسَىٰ وَعِيسَىٰ وَمَا أُوتِيَ النَّبِيُّونَ مِن رَّبِّهِمْ لَا نُفَرِّقُ بَيْنَ أَحَدٍ مِّنْهُمْ وَنَحْنُ لَهُ مُسْلِمُونَ

„Mondjátok: «Hiszünk Allahban és abban, ami leküldetett hozzánk, és abban, ami leküldetett Ibrahimnak (Ábrahámnak) és Ismáilnak-nak és Isháq-nak és Yaqúb-nak és a törzseknek és abban, amit Músza (Mózes) és ʻIszá (Jézus) kaptak, és abban, amit a próféták kaptak az Uruktól. Mi nem teszünk különbséget közöttük. És mi Neki (Allahnak) vetjük alá magunkat.»" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:136]

Néhány ezekből a Szentírásokból még ma is léteznek, ám nem az eredeti formájukban az emberi mulasztások és kiegészítések eredményeként, amelyek beléjük lopództak. A Korán az egyetlen Isteni eredetű Írás, amely kiállta az idő próbáját, nem szenvedett semmilyen féle módosítást, mert ez az Igazság Istentől (Allah) származik, és az Igazság sosem halványul el, vagy alszik ki.

وَالَّذِي أَوْحَيْنَا إِلَيْكَ مِنَ الْكِتَابِ هُوَ الْحَقُّ مُصَدِّقًا لِّمَا بَيْنَ يَدَيْهِ

„És amit sugalltunk Neked (Mohamed) az Írásból (a Koránból) az maga az Igazság, igazolva a korábban voltakat." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 35:31]

A Koránban foglalt Igazság soha nem sérülhet, mivel maga Isten (Allah) vállalta a megőrzésének felelőségét:

إِنَّا نَحْنُ نَزَّلْنَا الذِّكْرَ وَإِنَّا لَهُ لَحَافِظُونَ

„Mi bizony lebocsátottuk a Dikr-t (intés, emlékeztetés, a Kegyes Korán) és Mi bizony Őrzői vagyunk annak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 15:9]

وَإِنَّهُ لَكِتَابٌ عَزِيز ~لَّا يَأْتِيهِ الْبَاطِلُ مِن بَيْنِ يَدَيْهِ وَلَا مِنْ خَلْفِهِ ۖ تَنزِيلٌ مِّنْ حَكِيمٍ حَمِيد

„Hatalmas írás ez. Hamisság nem érhet el hozzá sem elölről, sem hátulról. A Bölcstől és Áldottól származó kinyilatkoztatás ez." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 41:41-42]

A Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) eljövetele előtti Írások, mint például az Tóra vagy az Evangélium, sokkal azoknak a prófétáknak földi élete után lettek megírva, akiknek valójában ki lettek nyilatkoztatva. Ezzel ellentétben a Kegyes Korán egészében még a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) életében lett lejegyezve olyan anyagokra, mint pálmafa darabok, pergamennek és csontok. Emellett, a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) elkötelezett társai közül sokan memorizálták azt, a kinyilatkoztatással egy időben. A mai napig az emberek olvassák és memorizálják Koránt az eredeti arab nyelvén, és tanítják azt az emberek millióinak, szerte a világon. Tény az, hogy minden következő muszlim generációval hihetetlen gyorsasággal nő azoknak a száma, akik memorizálják a Koránt teljes terjedelmében. Semmilyen más vallási vagy egyéb témájú könyv sem ért el ehhez hasonló figyelmet, az írott történelem során.

Az örök gondoskodás, amellyel az iszlám hamisítatlan tanításai le lettek jegyezve és meg lettek őrizve az idők folyamán, egyértelmű bizonyítéka az iszlám egyetemes üzenetének és annak, hogy Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) lezárta a próféták sorát.

A Korán a mai napig megőrizte az eredeti formáját, mindenféle változtatás nélkül. A Korán tökéletes megőrzése az iszlám megőrzését jelenti. Ez az, amit Allah a Koránban mond:

إِنَّ الدِّينَ عِندَ اللَّهِ الْإِسْلَامُ

„Bizony a vallás Allahnál az Iszlám!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:19]

Az Úr Egyedülvalósága

Az iszlám az Univerzum Teremtőjébe való hitre hívja az embereket, arra, hogy Ő Egyedüli, Egyetlen és nincsenek Neki társai. Az Ő Magasztos természete messze meghaladja a mi korlátolt felfogási képességünket. Ő nem egy absztrakt filozófia, hanem minden teremtmény az Ő létezéséről tanúskodik, de egyik sem hasonlítható Ő hozzá. A teremtés egysége és maga az egész univerzum létezése az Ő Egyedülvalóságát hirdeti. Ő az Örök, Aki kezdet és vég nélkül létezik, az Abszolút, Akit nem korlátozhat sem idő sem hely sem valamilyen körülmény. Ő a Teremtője és a Fenntartója a világegyetemnek, Őt egyedül illet meg minden imádat és Rajta kívül senkit. Övé a legszebb Nevek és a legfennköltebb Tulajdonságok, Tudása kiterjed a látható és láthatatlanra, jelenre és jövőre, közelire és távolira. Kegyelme és Irgalma végtelen, Ő a Mindenható és Mindentudó.

قُلْ هُوَ اللَّهُ أَحَدٌ ~ اللَّهُ الصَّمَدُ ~ لَمْ يَلِدْ وَلَمْ يُولَدْ ~ وَلَمْ يَكُن لَّهُ كُفُوًا أَحَدٌ

„Mondd: «Ő, Allah az Egyedüli, az Egyetlen!» ~ Allah, as-Samadu (az Úr, Akihez minden teremtmény fordul). ~ Nem nemzett és nem nemzetett. ~ És senki és semmi nem hasonló Őhozzá." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 112:1-4]

لَيْسَ كَمِثْلِهِ شَيْءٌ ۖ وَهُوَ السَّمِيعُ الْبَصِيرُ

„Nincs Hozzá hasonló! Ő a Halló és a Látó." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 42:11]

هُوَ الْأَوَّلُ وَالْآخِرُ وَالظَّاهِرُ وَالْبَاطِنُ ۖ وَهُوَ بِكُلِّ شَيْءٍ عَلِيمٌ

„Ő az Első és Ő az Utolsó és Ő a Nyilvánvaló és Ő a Belső. Ő minden dolog Tudója." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 57:3]

هُوَ اللَّهُ الَّذِي لَا إِلَـٰهَ إِلَّا هُوَ الْمَلِكُ الْقُدُّوسُ السَّلَامُ الْمُؤْمِنُ الْمُهَيْمِنُ الْعَزِيزُ الْجَبَّارُ الْمُتَكَبِّرُ ۚ سُبْحَانَ اللهِ عَمَّا يُشْرِكُونَ ~ هُوَ اللَّهُ الْخَالِقُ الْبَارِئُ الْمُصَوِّرُ ۖ لَهُ الْأَسْمَاءُ الْحُسْنَىٰ ۚ يُسَبِّحُ لَهُ مَا فِي السَّمَاوَاتِ وَالْأَرْضِ ۖ وَهُوَ الْعَزِيزُ الْحَكِيمُ

„Ő, Allah! Akin kívül nincs más isten, csak Ő (La Iláha illa Huwa). A Király (al-Maliku), a Szentséges (al-Quddúsu), a Béke (as-Salámu), a Biztonságot Adó (al-Mu'minu), a teremtményeire Felügyelő (al-Muhayminu), a Hatalmas (al-ʻAzizu), a Mindenható (al-Gabbaru), a Fenséges (al-Mutakahbiru). Magasztaltassék Allah (subhana-Lláhi) Magasan felette áll Ő annak, amit társítanak (Mellé). ~ Ő, Allah. A Teremtő (al-Háliqu), a Létrehozó (al-Bari'u), a Megformázó (al-Musawwiru). Őt illetik meg a Szép Nevek. Az Ő dicsőségét zengi mindaz, ami az egekben és a földön van. Ő a Hatalmas és a Bölcs." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 59:23-24]

وَجَعَلُوا لِلَّهِ شُرَكَاءَ الْجِنَّ وَخَلَقَهُمْ ۖ وَخَرَقُوا لَهُ بَنِينَ وَبَنَاتٍ بِغَيْرِ عِلْمٍ ۚ سُبْحَانَهُ وَتَعَالَىٰ عَمَّا يَصِفُونَ ~ بَدِيعُ السَّمَاوَاتِ وَالْأَرْضِ ۖ أَنَّىٰ يَكُونُ لَهُ وَلَدٌ وَلَمْ تَكُن لَّهُ صَاحِبَةٌ ۖ وَخَلَقَ كُلَّ شَيْءٍ ۖ وَهُوَ بِكُلِّ شَيْءٍ عَلِيمٌ ~ ذَٰلِكُمُ اللَّهُ رَبُّكُمْ ۖ لَا إِلَٰهَ إِلَّا هُوَ ۖ خَالِقُ كُلِّ شَيْءٍ فَاعْبُدُوهُ ۚ وَهُوَ عَلَىٰ كُلِّ شَيْءٍ وَكِيلٌ ~ لَّا تُدْرِكُهُ الْأَبْصَارُ وَهُوَ يُدْرِكُ الْأَبْصَارَ ۖ وَهُوَ اللَّطِيفُ الْخَبِيرُ

„És megtettek a dzsinneket Allah társainak. Holott Ő teremtette meg azokat. Fiakat és lányokat eszeltek ki Neki - tudás nélkül. Magasztaltassék! Magasan felette van Ő annak, amivel azok leírják. ~ Az egek és a föld megalkotója! Hogyan lehetne Neki gyermeke, hiszen nem volt Neki női társa. Ő teremtett mindent. Ő mindenről tudással bír. ~ Ő Allah! A ti Uratok. Nincs más isten csak Ő! Mindennek a Teremtője! Őt szolgáljátok! Ő mindennek a Felügyelője. ~ A tekintetek Őt nem érik el, ám Ő eléri a tekinteteket. Ő a kegyes és a tudással Bíró." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:100-103]

A Tauhid vagyis az Egyistenhit alkotja az iszlám tanításainak lényegét, vagyis, hogy az univerzumnak Egyetlen Legfelsőbb Ura van, Aki Mindenható és Fenntartója az egész világnak és az emberiségnek. Az egység áthatja az egész univerzumot, Allah minden teremtménye az Ő Egyedülvalóságáról tanúskodik, és ez a teljes alávetettségükben válik láthatóvá: a szüntelenül egymást követő éjjelek és nappalok, a Nap a Hold és a csillagok pályája, a négy évszak váltakozása, az egész világegyetem működésé, itt beleértve a legkisebb méretű elemeket is, a legpontosabb és rendszerezett módon. Valójában a világegyetem nagy és lenyűgöző csodája olyan, mint egy nyitott könyv, ami egy nagy „Művész" Bölcsességéről, Erejéről, Nagyságáról beszél, Aki Maga Allah.

Néhány elgondolkodtató jel

Hogyan lehetséges, hogy valaki megfigyeli a természet kimeríthetetlen kreativitását, annak célszerűségét, ahogyan megőrzi azt, ami morálisan hasznos és megsemmisíti azt, ami társadalmilag káros, és ne vonja le azt a következtetést, hogy e természet mögött egy mindent átható Tudat áll. Egy Tudat, amelynek szüntelen kreatív tevékenysége a természeti folyamatokban nem más, mint egy külső megnyilvánulás. A csillagok szétszórva a végtelen égen, a hatalmas látvány a természet szépségéről, az új és telihold, az évszakok, a nappalok és éjszakák megdöbbentő harmóniája, a szüntelen vízellátás, a gyengéd virágok és a jégkristályok a lábunk alatt – mind egy pontra mutatnak, arra, hogy létezik egy Isten (Allah), Aki a Teremtője és Fenntartója mindennek.

c Tanúi vagyunk az univerzum nagyszerű és hibátlan elrendezésének; lehetséges mindez egy nagyhatalmú „Tervező" nélkül?

c Látjuk az univerzum elsöprő szépségét és harmóniáját; létezhet mindez egy Teremtő nélkül?

c Megfigyelhetjük a természet gyönyörű és bonyolult formatervezését; lehetséges mindez egy nagyhatalmú „Tervező" nélkül?

c Érezzük, az emberi lét testi és lelki magasztos célját; lehetséges ez anélkül, hogy egy Akarat ne dolgozna mögötte?

c Látjuk, hogy a világegyetem olyan, mint egy ragyogóan megírt izgalmas kaland; létre jöhetett ez egy „Szerző" nélkül? Valóban, Allah azt mondja:

يَا أَيُّهَا النَّاسُ اعْبُدُوا رَبَّكُمُ الَّذِي خَلَقَكُمْ وَالَّذِينَ مِن قَبْلِكُمْ لَعَلَّكُمْ تَتَّقُونَ ~ الَّذِي جَعَلَ لَكُمُ الْأَرْضَ فِرَاشًا وَالسَّمَاءَ بِنَاءً وَأَنزَلَ مِنَ السَّمَاءِ مَاءً فَأَخْرَجَ بِهِ مِنَ الثَّمَرَاتِ رِزْقًا لَّكُمْ ۖ فَلَا تَجْعَلُوا لِلَّهِ أَندَادًا وَأَنتُمْ تَعْلَمُونَ

„Ó emberek! Szolgáljátok az Uratokat, Aki megteremtett benneteket és azokat, akik előttetek éltek (is Ő teremtette meg). Talán így istenfélők lesztek. ~ Azt (szolgáljátok), Aki a földet fekvőhellyé tette a számotokra, és az eget építménnyé. Es az égből vizet bocsátott alá, amely által gyümölcsöket fakasztott, gondoskodásképpen a számotokra. Ne helyezzetek Allah mellé hasonmásokat, hiszen ti tudjátok." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:21-22]

Allah a Mindenható, Akinek az akarata mindig megvalósul, Ő a Mindentudó. Allah ellátta az emberi lényeket mindabban, ami körül veszi őket és saját magukban a szükséges bizonyítékokkal, hogy nyilvánvaló legyen előttük az, hogy Ő az Igazi Isten, és ezért Neki jár minden imádat, és hogy ők teljesítsék Allah iránti kötelességeiket a lehet legjobb módon.

Az Ő jelei elszórva mindenütt megtalálhatók, úgy bennünk, mint az egész világegyetemben. Allah arra bátorít minket a Kegyes Korán számos versében, hogy használjuk az érvelési képességünket arra, hogy mi is megértsük az Ő Nagyságát és Bölcsességét.

Időnként Allah felhívja a figyelmünket a kauzalitás elméletére, amit Ő Maga alapított meg a világegyetemben:

أَمْ خُلِقُوا مِنْ غَيْرِ شَيْءٍ أَمْ هُمُ الْخَالِقُونَ

„Vagy a semmiből teremttettek? Vagy ők a teremtők?" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 52:35]

Ez a vers kétségtelenül megcáfol és elhárít minden olyan alaptalan állítást miszerint az ember semmiből jött létre, vagy, hogy ő a saját maga teremtője. Még a formális oktatás nélküli emberek is felismerik azt az elvet, miszerint mindenek a világon van egy Teremtője.

Egy beduin, aki a sivatag szívében élt, egyszer meg lett kérdezve: „Mi a bizonyítékod rá, hogy Allah létezik?" Azt válaszolta: „A trágya a tevétől van, a lábnyom a lábtól van. Mi a helyzet akkor az éggel és az ő hatalmas csillagképeivel, a hegyekkel és az ők meredékeikkel, az óceánokkal és az ők hatalmas hullámaikkal, nem szolgálnak ezek bizonyítékul egy Mindenható és Bölcs Isten létezéséről?"

Máskor arra hív minket, hogy elmélkedjünk el a csodákról, amelyek az égen és a földön találhatók:

أَمْ خُلِقُوا مِنْ غَيْرِ شَيْءٍ أَمْ هُمُ الْخَالِقُونَ ~ أَمْ خَلَقُوا السَّمَاوَاتِ وَالْأَرْضَ ۚ بَل لَّا يُوقِنُونَ

„Vagy a semmiből teremttettek? Vagy ők a teremtők? ~ Talán ők teremtették az, egeket és a földet? Nem! Nincsenek ők meggyőződve." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 52:35-36]

قُلِ انظُرُوا مَاذَا فِي السَّمَاوَاتِ وَالْأَرْضِ ۚ وَمَا تُغْنِي الْآيَاتُ وَالنُّذُرُ عَن قَوْمٍ لَّا يُؤْمِنُونَ

„Mondd: «Figyeljétek meg azt, ami az egekben és a földön van!» De sem a jelek, sem az intések nem használnak az olyan népnek semmit, amely nem hisz." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 10:101]

Ezek a versek azt sugallják, hogy figyelmesen vizsgáljuk meg a csodálatosan kialakított alkotást az égben és a földön, és akkor majd meg tudjuk majd érteni a Teremtő nagyságát és bölcsességét. Ha viszont hagyjuk, hogy a velünk született ösztönös megfigyelő képesség és hit meghaljon, akkor Allah jelei a teremtésben, vagy a kimondott szó, amelyet az Ő Küldöttei törekedtek közvetíteni soha nem érnek el hozzánk, mert a szó nem éri el a süket füleket.

Máskor Ő megadja az emberi elmének és felfogásnak, hogy belepillantson az egek csodálatos teremtésébe és a csodálatos dolgokba, amiket azok tartalmaznak:

تَبَارَكَ الَّذِي جَعَلَ فِي السَّمَاءِ بُرُوجًا وَجَعَلَ فِيهَا سِرَاجًا وَقَمَرًا مُّنِيرًا

„Áldott legyen az, Aki tornyokat rakott az égre és lámpásokat helyezett el benne, és Holdat, amely világít." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 25:61]

هُوَ الَّذِي جَعَلَ الشَّمْسَ ضِيَاءً وَالْقَمَرَ نُورًا وَقَدَّرَهُ مَنَازِلَ لِتَعْلَمُوا عَدَدَ السِّنِينَ وَالْحِسَابَ

„Ő az, Aki a napol fényességnek és a holdat világosságnak teremtette meg, s (különböző) állapotokat rendelt el a számára, hogy számlálhassátok az éveket és az időszámítást." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 10:5]

فَالِقُ الْإِصْبَاحِ وَجَعَلَ اللَّيْلَ سَكَنًا وَالشَّمْسَ وَالْقَمَرَ حُسْبَانًا

Ő a hajnal Hasítója. Ő tette meg az éjszakát nyugalommá. És a Napot és a Holdat időszámítássá." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:96]

أَفَلَمْ يَنظُرُوا إِلَى السَّمَاءِ فَوْقَهُمْ كَيْفَ بَنَيْنَاهَا وَزَيَّنَّاهَا وَمَا لَهَا مِن فُرُوجٍ

„Vajon nem néznek-e fel a felettük lévő égre, hogyan építettük azt fel, és hogyan díszítettük? Nincs azon repedés." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 50:6]

أَوَلَمْ يَنظُرُوا فِي مَلَكُوتِ السَّمَاوَاتِ وَالْأَرْضِ وَمَا خَلَقَ اللَّهُ مِن شَيْءٍ

„Nem tekintették-e meg az egek és a föld királyságát és azt, amiket Allah teremtett." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:185]

الَّذِي خَلَقَ سَبْعَ سَمَاوَاتٍ طِبَاقًا ۖ مَّا تَرَىٰ فِي خَلْقِ الرَّحْمَٰنِ مِن تَفَاوُتٍ ۖ فَارْجِعِ الْبَصَرَ هَلْ تَرَىٰ مِن فُطُورٍ ~ ثُمَّ ارْجِعِ الْبَصَرَ كَرَّتَيْنِ يَنقَلِبْ إِلَيْكَ الْبَصَرُ خَاسِئًا وَهُوَ حَسِيرٌ

„Aki megteremtette a hét égboltozatot egymás fölött. Nem találsz és nem láthatsz a Könyörületes teremtésében egyenetlenséget. Nézd meg még egyszer, látsz-e ott törést? ~ Majd nézd meg még egyszer és még egyszer! A tekintet fáradt alázattal és fátyolosán tér vissza hozzád." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 67:3-4]

Az utolsó vers világossá teszi számunkra, hogy a teremtés, úgy ahogy megjelenik a látható világban, hibátlan, bármennyire figyelmesen figyeljük meg. Rájövünk, hogy Allah alkotása teljes hibátlan. Felismerjük ugyanakkor, hogy a mi erőnk nem léphet át bizonyos határokat. Ez a vers, sok máshoz hasonlóan, arra hív minket, hogy tanulmányozzuk aprólékosan a külső világot amennyire saját erőnk megengedi, figyeljük meg a környezetünket, a különböző növényeket, amelyek körülvesznek minket:

وَفِي الْأَرْضِ قِطَعٌ مُّتَجَاوِرَاتٌ وَجَنَّاتٌ مِّنْ أَعْنَابٍ وَزَرْعٌ وَنَخِيلٌ صِنْوَانٌ وَغَيْرُ صِنْوَانٍ يُسْقَىٰ بِمَاءٍ وَاحِدٍ وَنُفَضِّلُ بَعْضَهَا عَلَىٰ بَعْضٍ فِي الْأُكُلِ ۚ إِنَّ فِي ذَٰلِكَ لَآيَاتٍ لِّقَوْمٍ يَعْقِلُونَ

„És a földön egymással szomszédos területek vannak és szőlőskertek, vetések és pálmák, egyazon fajtából, vagy különbözők. Egyetlen vízzel öntözve. És Mi egyiket a másik fölé helyeztük a hozamukban. Bizony ebben jelek vannak az olyan nép számára, amely józan eszével él." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 13:4]

Láthatjuk a nővények sokféleséget, amelyeket egyetlen víz táplál, majd a sokféle gyümölcsöt amelyek teljesen különböznek egymástól, úgy színben, illatban mint ízben.

إِنَّ فِي ذَٰلِكَ لَآيَةً ۖ وَمَا كَانَ أَكْثَرُهُم مُّؤْمِنِينَ

„Bizony ebben jelek vannak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 26:67]

Más kontextusban arra szólít fel bennünket, hogy elmélkedjünk el arról a tiszta vízről. amit Ő küld le számunkra az égből, de ami az Ő akaratából keserűvé és ihatatlanná válhat:

وَأَنزَلْنَا مِنَ السَّمَاءِ مَاءً بِقَدَرٍ فَأَسْكَنَّاهُ فِي الْأَرْضِ ۖ وَإِنَّا عَلَىٰ ذَهَابٍ بِهِ لَقَادِرُونَ

„És vizet bocsátottunk le az égből bizonyos mennyiségben és a földön adtunk annak szállást. És bizony képesek vagyunk arra, hogy elvigyük." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 23:18]

Néhány versben Allah rámutat az Ő Egyedülvalóságára, a világegyetem egyedülálló szervezésére. Tekintetbe véve a tervezés és a cél egységét, ebben a csodálatos univerzumban, az istenek többessége intellektuálisan védhetetlen:

مَا اتَّخَذَ اللَّهُ مِن وَلَدٍ وَمَا كَانَ مَعَهُ مِنْ إِلَٰهٍ ۚ إِذًا لَّذَهَبَ كُلُّ إِلَٰهٍ بِمَا خَلَقَ وَلَعَلَا بَعْضُهُمْ عَلَىٰ بَعْضٍ ۚ سُبْحَانَ اللَّهِ عَمَّا يَصِفُونَ

„Nem vett Allah maga melle fiút és nem volt vele más isten. Hiszen minden más isten elvenné azt, amit Ő teremtett és talán egyik a másik fölé kerülne. Magasztaltassék Allah! Mennyire felette áll Ő annak, amit Róla mondanak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 23:91]

Egy másik ékes vers kijelenti:

لَوْ كَانَ فِيهِمَا آلِهَةٌ إِلَّا اللَّهُ لَفَسَدَتَا ۚ فَسُبْحَانَ اللَّهِ رَبِّ الْعَرْشِ عَمَّا يَصِفُونَ

„Ha e kettőben (az egek és a föld) más isten is lenne, mint Allah, akkor mindkettő romlásba dőlne. Magasztaltassék a Trón Ura! Mentes Ő attól, amit állítanak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 21:22]

Allahnak a jelei mindenütt megtalálhatóak. A Korán tele van csodálatos kifejező ájákkal, amelyek arra hívnak minek, hogy elgondolkozzunk ezeken a csodálatos és egyedülálló jeleken, azzal a céllal, hogy felismerjük az Ő létezésének nyilvánvaló tényét. A Korán azt mondja:

وَمِنْ آيَاتِهِ أَنْ خَلَقَكُم مِّن تُرَابٍ ثُمَّ إِذَا أَنتُم بَشَرٌ تَنتَشِرُونَ ~ وَمِنْ آيَاتِهِ أَنْ خَلَقَ لَكُم مِّنْ أَنفُسِكُمْ أَزْوَاجًا لِّتَسْكُنُوا إِلَيْهَا وَجَعَلَ بَيْنَكُم مَّوَدَّةً وَرَحْمَةً ۚ إِنَّ فِي ذَٰلِكَ لَآيَاتٍ لِّقَوْمٍ يَتَفَكَّرُونَ ~ وَمِنْ آيَاتِهِ خَلْقُ السَّمَاوَاتِ وَالْأَرْضِ وَاخْتِلَافُ أَلْسِنَتِكُمْ وَأَلْوَانِكُمْ ۚ إِنَّ فِي ذَٰلِكَ لَآيَاتٍ لِّلْعَالِمِينَ ~ وَمِنْ آيَاتِهِ مَنَامُكُم بِاللَّيْلِ وَالنَّهَارِ وَابْتِغَاؤُكُم مِّن فَضْلِهِ ۚ إِنَّ فِي ذَٰلِكَ لَآيَاتٍ لِّقَوْمٍ يَسْمَعُونَ ~ وَمِنْ آيَاتِهِ يُرِيكُمُ الْبَرْقَ خَوْفًا وَطَمَعًا وَيُنَزِّلُ مِنَ السَّمَاءِ مَاءً فَيُحْيِي بِهِ الْأَرْضَ بَعْدَ مَوْتِهَا ۚ إِنَّ فِي ذَٰلِكَ لَآيَاتٍ لِّقَوْمٍ يَعْقِلُونَ ~ وَمِنْ آيَاتِهِ أَن تَقُومَ السَّمَاءُ وَالْأَرْضُ بِأَمْرِهِ ۚ ثُمَّ إِذَا دَعَاكُمْ دَعْوَةً مِّنَ الْأَرْضِ إِذَا أَنتُمْ تَخْرُجُونَ ~ وَلَهُ مَن فِي السَّمَاوَاتِ وَالْأَرْضِ ۖ كُلٌّ لَّهُ قَانِتُونَ

„Az Ő Jelei közé tartozik az is, hogy magatokból feleségeket teremtett nektek, hogy velük lakjatok. És közöttetek szeretetet és könyörületet alkotott. Bizony ebben jelek vannak az olyan nép számára, amely elgondolkozik. ~ Az Ő Jelei közé tartozik: az egek és a föld megteremtése, nyelveitek különbözősége, és színetek különbözősége. Bizony ebben jelek vannak a világok számára. ~ Az Ő Jelei közé tartozik az is, hogy éjjel alusztok és nappal az Ő túláradó kegye után törekedtek. Bizony ebben jelek vannak az olyan nép számára, amely hall. ~ Az Ő Jelei közé tartozik az is, hogy megmutatja nektek a villámlást, félve és vágyakozva. És az égből vizet bocsát le, amellyel a földet életre kelti, annak halála után. Bizony ebben jelek vannak az olyan nép számára, amely az eszét használja. ~ Az Ő Jelei közé tartozik az is, hogy az ég és a föld az Ő parancsa alapján áll fenn. És ha majd egy hívással szólít benneteket, ti előjöttök, (a sírjaitokból a számonkérésre, és jutalmazásra) ~ Övé (mind) az, aki (és ami) az egekben és a földön van. Mindenki Hozzá fordul alázatosan." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 30:20-26]

خَلَقَ السَّمَاوَاتِ بِغَيْرِ عَمَدٍ تَرَوْنَهَا ۖ وَأَلْقَىٰ فِي الْأَرْضِ رَوَاسِيَ أَن تَمِيدَ بِكُمْ وَبَثَّ فِيهَا مِن كُلِّ دَابَّةٍ ۚ وَأَنزَلْنَا مِنَ السَّمَاءِ مَاءً فَأَنبَتْنَا فِيهَا مِن كُلِّ زَوْجٍ كَرِيمٍ ~ هَٰذَا خَلْقُ اللَّهِ فَأَرُونِي مَاذَا خَلَقَ الَّذِينَ مِن دُونِهِ ۚ بَلِ الظَّالِمُونَ فِي ضَلَالٍ مُّبِينٍ

„Ő teremtette meg az egeket olyan oszlopok nélkül, amelyeket ti láthatnátok. És szilárdan rögzítetteket (hegyeket) dobott a földre, hogy ne inogjon veletek. Mindenféle állatot terjesztett el. Az Égből vizet bocsátottunk le és általa mindenféle nemes növényt sarjasztottunk. ~ Ez Allah teremtése! Mutassátok hát meg nekem mit teremtettek azok, akik Rajta kívül vannak! De nem! A vétkesek nyilvánvaló tévelygésben vannak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 31:10-11]

إِنَّ اللَّهَ فَالِقُ الْحَبِّ وَالنَّوَىٰ ۖ يُخْرِجُ الْحَيَّ مِنَ الْمَيِّتِ وَمُخْرِجُ الْمَيِّتِ مِنَ الْحَيِّ ۚ ذَٰلِكُمُ اللَّهُ ۖ فَأَنَّىٰ تُؤْفَكُونَ ~ فَالِقُ الْإِصْبَاحِ وَجَعَلَ اللَّيْلَ سَكَنًا وَالشَّمْسَ وَالْقَمَرَ حُسْبَانًا ۚ ذَٰلِكَ تَقْدِيرُ الْعَزِيزِ الْعَلِيمِ ~ وَهُوَ الَّذِي جَعَلَ لَكُمُ النُّجُومَ لِتَهْتَدُوا بِهَا فِي ظُلُمَاتِ الْبَرِّ وَالْبَحْرِ ۗ قَدْ فَصَّلْنَا الْآيَاتِ لِقَوْمٍ يَعْلَمُونَ ~ وَهُوَ الَّذِي أَنشَأَكُم مِّن نَّفْسٍ وَاحِدَةٍ فَمُسْتَقَرٌّ وَمُسْتَوْدَعٌ ۗ قَدْ فَصَّلْنَا الْآيَاتِ لِقَوْمٍ يَفْقَهُونَ ~ وَهُوَ الَّذِي أَنزَلَ مِنَ السَّمَاءِ مَاءً فَأَخْرَجْنَا بِهِ نَبَاتَ كُلِّ شَيْءٍ فَأَخْرَجْنَا مِنْهُ خَضِرًا نُّخْرِجُ مِنْهُ حَبًّا مُّتَرَاكِبًا وَمِنَ النَّخْلِ مِن طَلْعِهَا قِنْوَانٌ دَانِيَةٌ وَجَنَّاتٍ مِّنْ أَعْنَابٍ وَالزَّيْتُونَ وَالرُّمَّانَ مُشْتَبِهًا وَغَيْرَ مُتَشَابِهٍ ۗ انظُرُوا إِلَىٰ ثَمَرِهِ إِذَا أَثْمَرَ وَيَنْعِهِ ۚ إِنَّ فِي ذَٰلِكُمْ لَآيَاتٍ لِّقَوْمٍ يُؤْمِنُونَ

„Bizony Allah hasítja meg a magot és a datolya magvát. És hozza elő az élőt a halottból és a halottat az élőből. Ilyen Ő, Allah! Hogyan fordulhattok el? ~ Ő a hajnal Hasítója. Ő tette meg az éjszakát nyugalommá. És a Napot és a Holdat időszámítássá. Ez a Hatalmas és a Tudó rendelése! ~ Ő az, Aki a csillagokat a számotokra elhelyezte, hogy általuk megtalálhassátok az irányt a szárazföld és a tenger sötétségeiben. Megmagyaráztuk a Jeleket azoknak az embereknek, akik megértik. ~ Ő az, Aki egyetlen lélekből hozott létre benneteket, (és adott nektek) nyugalmat és megőrzést. Megmagyaráztuk a Jeleket azoknak az embereknek, akik felfogják. ~ Ő az, Aki lebocsátotta az égből a vizet. És Mi általa mindenféle növényt sarjasztottunk és aztán zöldet fakasztunk, majd egymásra hajló magvakat. És a pálmafák hímporából mélyen alácsüngő fürtöket. És szőlőskerteket és olajfákat, gránátalmafákat, amelyek hasonlók (fajtájukat tekintve) és különbözőek (ízeikben). Figyeld meg a gyümölcsét, midőn gyümölcsöt hoznak és az érését! Bizony ebben jelek vannak azon emberek számára, akik hisznek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:95-99]

Tanulságok levonása a múlt nemzetektől

A Korán nem csak arra hív minket, hogy elmélkedjünk el Allah jelein, hanem arra is, hogy levonjuk tanulságokat is a történelemből, azokról a nemzetekről, akik elutasították a Hitet, és csak saját vágyaikat követték. Arra ösztönöz minket, hogy elmélkedjünk el azon, hogy az egykor virágzó birodalmak hogyan mentek tönkre Allah törvényei iránti engedetlenségük miatt:

أَفَلَمْ يَسِيرُوا فِي الْأَرْضِ فَيَنظُرُوا كَيْفَ كَانَ عَاقِبَةُ الَّذِينَ مِن قَبْلِهِمْ ۚ دَمَّرَ اللَّهُ عَلَيْهِمْ ۖ وَلِلْكَافِرِينَ أَمْثَالُهَا

„Nem járják-e a földet és figyelik mi lett a sorsa azoknak, akik előttük voltak? Allah elpusztította őket. A hitetleneknek hasonló sors jár." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 47:10]

أَوَلَمْ يَسِيرُوا فِي الْأَرْضِ فَيَنظُرُوا كَيْفَ كَانَ عَاقِبَةُ الَّذِينَ مِن قَبْلِهِمْ ۚ كَانُوا أَشَدَّ مِنْهُمْ قُوَّةً وَأَثَارُوا الْأَرْضَ وَعَمَرُوهَا أَكْثَرَ مِمَّا عَمَرُوهَا وَجَاءَتْهُمْ رُسُلُهُم بِالْبَيِّنَاتِ ۖ فَمَا كَانَ اللَّهُ لِيَظْلِمَهُمْ وَلَٰكِن كَانُوا أَنفُسَهُمْ يَظْلِمُونَ

„Vajon nem járták-e be a földet? És nézték milyen lett a sorsuk azoknak, akik előttük voltak, holott erősebbek voltak, mint ők, megforgatták a földet és művelték azt, sokkal inkább, mint ők és a Küldötteik nyilvánvaló bizonyítékokkal jöttek el hozzájuk. Allah nem akart igazságtalanságot elkövetni ellenük, inkább önmaguk ellen követettek el bűnt." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 30:9]

أَفَلَمْ يَسِيرُوا فِي الْأَرْضِ فَتَكُونَ لَهُمْ قُلُوبٌ يَعْقِلُونَ بِهَا أَوْ آذَانٌ يَسْمَعُونَ بِهَا ۖ فَإِنَّهَا لَا تَعْمَى الْأَبْصَارُ وَلَٰكِن تَعْمَى الْقُلُوبُ الَّتِي فِي الصُّدُورِ

„Hát nem járták be a földet, és nincs szívük, amivel megérthetnék, vagy fülük, amivel meghallhatnák? Bizony nem a szemek vakok, hanem a szívek, amelyek a keblekben vannak, azok vakok!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 22:46]

أَوَلَمْ يَهْدِ لَهُمْ كَمْ أَهْلَكْنَا مِن قَبْلِهِم مِّنَ الْقُرُونِ يَمْشُونَ فِي مَسَاكِنِهِمْ ۚ إِنَّ فِي ذَٰلِكَ لَآيَاتٍ ۖ أَفَلَا يَسْمَعُونَ

„Vajon nem szolgált-e útmutatásul a számukra az, hogy mennyi elöltük élt századot pusztítottunk el, akiknek az otthonaiban megfordulnak. Bizony ebben Jelek vannak. Hát nem hallják meg?" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 32:26]

Az egyik, a szemfelnyitó történetek közül, amelyet többször is említ a Kegyes Korán, a Fáraó és Mózes (béke legyen vele) története. A Fáraó egy konok és kegyetlen zsarnok volt, aki rabszolgasorba taszította a zsidókat és nem volt hajlandó elfogadni az Igazságot, amit Mózes (béke legyen vele) mutatott neki, számos egyértelmű jellel alátámasztva. Vagyona és a pompa, amelyben élt nem voltak segítségére, amikor Allah rendelete eljött számárra. A Korán leírja, amikor a Vörös Tengerbe fulladt:

فَالْيَوْمَ نُنَجِّيكَ بِبَدَنِكَ لِتَكُونَ لِمَنْ خَلْفَكَ آيَةً ۚ وَإِنَّ كَثِيرًا مِّنَ النَّاسِ عَنْ آيَاتِنَا لَغَافِلُونَ

„Ma azonban mégis megmentünk a (halott) testedben, hogy jel legyél azok számára, akik utánad következnek. Ám sokan az emberek közül mégis figyelmetlenek a Mi Jeleinkkel kapcsolatban." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 10:92]

Allah akarata az, hogy a Fáraó földi maradványai jelként megmaradjanak az emberiség számára. A mumifikálódott teste annak az embernek, aki ismerte Mózest (béke legyen vele) és ellenállt neki, még mindig köztünk van. A Koránban található történetek nem a szórakoztatás kedvéért vannak jelen, hanem hogy elmélkedésre buzdítsanak. A Korán azt mondja:

لَقَدْ كَانَ فِي قَصَصِهِمْ عِبْرَةٌ لِّأُولِي الْأَلْبَابِ

„Az ő történeteikben okulás van az ésszel rendelkezők számára." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 12:111]

Allah, ugyanezzel a céllal, arra utasította Mohamed prófétát (Allah áldásai és békéje legyen vele!), hogy továbbítsa ezeket a történeteket az embereknek:

فَاقْصُصِ الْقَصَصَ لَعَلَّهُمْ يَتَفَكَّرُونَ

„Mondd el a történeteket! Talán elgondolkoznak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:176]

Minden tisztességes tevékenység istenimádatnak számit

A világ egy olyan egység, amelyet Isten (Allah) egy jól meghatározott célra teremtett. Ő semmit sem teremtett cél nélkül:

وَمَا خَلَقْنَا السَّمَاءَ وَالْأَرْضَ وَمَا بَيْنَهُمَا بَاطِلًا

„Mi nem hiábavaló módon teremtettük az eget és a földet és azt, ami közötte van." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 38:27]

A teremtésnek nem a játék vagy a sport a célja, ahogyan a Korán is kijelenti sok versében, hanem komoly cél áll mögötte:

وَمَا خَلَقْتُ الْجِنَّ وَالْإِنسَ إِلَّا لِيَعْبُدُونِ

„Én csupán azért teremtettem a dzsinneket és az embert, hogy Engem szolgáljanak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 51:56]

Ez a vers megmutatja, hogy Isten (Allah) azért teremtette a dzsinneket és az embereket, hogy Őt imádják Egyedül. Sok ember, köztük muszlimok is, manapság azt gondolják, hogy az istenimádat csak vallásos rituálékra korlátozik, mint például az ima, adakozás vagy a böjt. Ennek a meglehetősen torz értelmezésnek az istenimádatról nincs helye az iszlámban, mivel az iszlám tanításai felölelik az élet minden területét, minden emberi cselekmény istenimádatnak számít, ha egyedül Allah kedvéért vannak cselekedve, összhangban az Ő Isteni Törvényével és Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele), az Ő utolsó prófétájának tanításaival. Az iszlám értékeli a cselekedetek mögött álló nemes indítékokat és becsületes szándékokat és bőségesen jutalmazza őket. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"‏ إِنَّمَا الأَعْمَالُ بِالنِّيَّاتِ، وَإِنَّمَا لِكُلِّ امْرِئٍ مَا نَوَى."(متفق عليه)

„A tettek csakis a szándék alapján (ítéltetnek meg), és minden embert csakis az illet meg, amit szándékozott." (Al-Bukhári és Muszlim)

Ez a fent említett két feltétel olyan, mint egy „varázspálca", amely a napi törvényes cselekedeteket istenimádattá változtatja. Ha például egy ember azzal a szándékkal ül le enni, hogy egészséges maradjon azért, hogy jobban tudja teljesíteni Allah iránti kötelezettségeit, az embertársai és saját maga iránt Allahtól előirt módon, bizonyosan nagy jutalomban részesül e jó szándékáért.

A tisztességes munka, amely nem jár tiltott tevékenységekkel, úgy mint a csalás és az emberek megtévesztése, egy istenimádati cselekedet; az evés és ivás, azzal a szándékkal, hogy az ember erőt nyerjen, hogy jobb tudja Allahot imádni egy istenimádati cselekedetnek számit; még az intim kapcsolat is egy istenimádati cselekedet. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) egyszer azt mondta társainak:

(وَفِى بُضْعِ أَحَدِكُمْ صَدَقَةٌ ». قَالُوا يَا رَسُولَ اللَّهِ أَيَأْتِى أَحَدُنَا شَهْوَتَهُ وَيَكُونُ لَهُ فِيهَا أَجْرٌ قَالَ « أَرَأَيْتُمْ لَوْ وَضَعَهَا فِى حَرَامٍ أَكَانَ عَلَيْهِ فِيهَا وِزْرٌ فَكَذَلِكَ إِذَا وَضَعَهَا فِى الْحَلاَلِ كَانَ لَهُ أَجْرٌ ». مسلم

(...)Mindegyikőtök házaséletében adomány rejlik." (A társak) meg kérdeztek: „Ó Allah Küldötte ha valamelyikünk kielégíti vágyát, azért még jutalom is jár?" (A próféta - Allah áldásai és békéje legyen vele) azt felelte: „Mit gondoltok, ha tiltott módon elégítené ki a vágyait nem lenne az bűn? Ugyanúgy, ha megengedett módon elégíti ki, jutalom jár neki." (Muszlim)

Az istenimádat mindenre kiterjed, számos dolgot foglalva magába, amelyeket sokan, hibásan, jelentékteleneknek ítélik meg. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

‏"‏ تَبَسُّمُكَ فِي وَجْهِ أَخِيكَ لَكَ صَدَقَةٌ وَأَمْرُكَ بِالْمَعْرُوفِ وَنَهْيُكَ عَنِ الْمُنْكَرِ صَدَقَةٌ وَإِرْشَادُكَ الرَّجُلَ فِي أَرْضِ الضَّلاَلِ لَكَ صَدَقَةٌ وَبَصَرُكَ لِلرَّجُلِ الرَّدِيءِ الْبَصَرِ لَكَ صَدَقَةٌ وَإِمَاطَتُكَ الْحَجَرَ وَالشَّوْكَةَ وَالْعَظْمَ عَنِ الطَّرِيقِ لَكَ صَدَقَةٌ وَإِفْرَاغُكَ مِنْ دَلْوِكَ فِي دَلْوِ أَخِيكَ لَكَ صَدَقَةٌ."البخاري

„Hittestvéredet egy mosollyal fogadni jótékonyság, jót parancsolni és a rosszat tiltani jótékonyság, utat mutatni egy eltévedt embernek jótékonyság a részedről, segíteni egy gyengén látó embernek jótékonyság, eltávolítani egy követ, tüskét vagy csontot az útról jótékonyság a számotokra, és ha a szomszédod edényébe vizet öntesz a tiédből ez is jótékonyság." (Al-Bukhári)

"لَا تَحْقِرَنَّ مِنْ اَلْمَعْرُوفِ شَيْئًا, وَلَوْ أَنْ تَلْقَى أَخَاكَ بِوَجْهٍ طَلْقٍ" البخاري

„Semmilyen jótettet ne tartsatok jelentéktelennek, még ha az egy mosoly is, amivel a hittestvéreteket köszöntitek." (Al-Bukhári)

"كُلُّ مَعْرُوفٍ صَدَقَةٌ". البخاري

„Minden jócselekedet egy jótékonyság." (Al-Bukhári)

Dióhéjban, az istenimádat az iszlámban mindenre kiterjed, amíg a két fent említett feltétel teljesül. Ez a tudat minden muszlim szívét örömmel tölti el, mert rájön, hogy minden jócselekedete istenimádatnak számit. Ez a hit segíteni fog a hívőnek, hogy mindent lelkiismeretesen cselekedjen, azért hogy elnyerje velük Allah megelégedését, akkor is, ha egyedül van és akkor is, ha mások körében, mivel tudja, hogy mindig figyeli Az, Aki Mindent Lát, és Akit nem foghat el sem szendergés sem álom.

Egy egyszerű és könnyű vallás

Az iszlám egy nagyon egyszerű vallás, nagyon világos és érthető hittételekkel és gyakorlatokkal. Ugyanakkor az iszlám egy nagyon könnyű vallás. Allah azt mondja a Kegyes Koránban:

وَمَا جَعَلَ عَلَيْكُمْ فِي الدِّينِ مِنْ حَرَجٍ

„Semmi terheset nem rótt ki rátok a vallásban." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 22:78]

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"إِنَّ الدِّينَ يُسْرٌ، وَلَنْ يُشَادَّ الدِّينَ أَحَدٌ إِلاَّ غَلَبَهُ، فَسَدِّدُوا وَقَارِبُوا وَأَبْشِرُوا، وَاسْتَعِينُوا بِالْغَدْوَةِ ‏.‏"البخاري

„A vallás nagyon egyszerű, és bárki megterheli magát ebben a vallásban nem lesz képes folytatni azon az úton. Ezért nem kell szélsőségesnek lenni, de meg kell próbálni közel maradni a tökéletességhez(...)." (Al-Bukhári)

ʻAisha (Allah legyen vele elégedett), Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) felesége azt mondta:

"مَا خُيِّرَ رَسُولُ اللَّهِ صلى الله عليه وسلم بَيْنَ أَمْرَيْنِ إِلاَّ أَخَذَ أَيْسَرَهُمَا".متفق عليه

„Valahányszor Mohamed prófétának (Allah áldásai és békéje legyen vele) lehetősége adódott, hogy két dolog közül válaszon, ő minidig a könnyebbet választotta(...)." (Al-Bukhári és Muszlim)

Az iszlám biztosítja követőit, hogy Allah nem vár el tőlük többet, mint amire képesek.

لَا يُكَلِّفُ اللَّهُ نَفْسًا إِلَّا وُسْعَهَا

„Allah egyetlen lélekre sem ró ki többet, mint, amennyire az képes." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:286]

Az iszlám lehetővé teszi a könnyítést a követői számára, a különböző körülmények miatt, amelyek egy ember életében felmerülhetnek. E pont tisztázására bemutatunk két példát:

♦ A szaláh (ima) az iszlámban érvénytelenek minősül a wudhú (rituális mosakodás) elvégzése nélkül, amikor a muszlim bizonyos testrészeit meg kell mosnia vízzel. Ez a követelmény azonban bizonyos körülmények között helyettesíthető a tayammumal, amikor a muszlim tiszta porral, homokkal vagy földdel törli meg arcát és kezeit. A Korán azt mondja:

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا إِذَا قُمْتُمْ إِلَى الصَّلَاةِ فَاغْسِلُوا وُجُوهَكُمْ وَأَيْدِيَكُمْ إِلَى الْمَرَافِقِ وَامْسَحُوا بِرُءُوسِكُمْ وَأَرْجُلَكُمْ إِلَى الْكَعْبَيْنِ ۚ وَإِن كُنتُمْ جُنُبًا فَاطَّهَّرُوا ۚ وَإِن كُنتُم مَّرْضَىٰ أَوْ عَلَىٰ سَفَرٍ أَوْ جَاءَ أَحَدٌ مِّنكُم مِّنَ الْغَائِطِ أَوْ لَامَسْتُمُ النِّسَاءَ فَلَمْ تَجِدُوا مَاءً فَتَيَمَّمُوا صَعِيدًا طَيِّبًا فَامْسَحُوا بِوُجُوهِكُمْ وَأَيْدِيكُم مِّنْهُ ۚ مَا يُرِيدُ اللَّهُ لِيَجْعَلَ عَلَيْكُم مِّنْ حَرَجٍ وَلَٰكِن يُرِيدُ لِيُطَهِّرَكُمْ وَلِيُتِمَّ نِعْمَتَهُ عَلَيْكُمْ لَعَلَّكُمْ تَشْكُرُونَ

„Ó, ti, akik hisztek! Ha az imához álltok fel akkor mossátok meg az arcotokat és a kezeiteket könyékig és simítsátok végig a fejeiteket és a lábaitokat bokáig (mossátok meg)! És ha tisztátalanok vagytok, tisztálkodjatok meg! Ha betegek vagytok, vagy úton vagytok, vagy valaki közületek az illemhelyről jön, vagy nőt érintettetek és nem találtok vizet, úgy használjátok a tiszta (magas helyen lévő) tayammumot. Es simítsátok végig az arcotokat vele és a kezeiteket! Allah nem akar rátok nehézséget helyezni. Am meg akar tisztítani benneteket és ki akarja teljesíteni az irántatok való kegyelmét. Talán hálásak lesztek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:6]

♦ Nincs szükség arra, hogy abba hagyja a böjtjét, ha evett vagy ivott az a muszlim, aki ezt feledékenységből vagy tévedésből tette, vagy esetleg kötelezve volt rá. Allah azt mondja:

فَمَنِ اضْطُرَّ غَيْرَ بَاغٍ وَلَا عَادٍ فَلَا إِثْمَ عَلَيْهِ

„Ám az, aki kényszer következtében anélkül, hogy a tilalmas után vágyakozna, vagy áthágna (törvényi szabályt) ilyet tesz, azon nincs bűn." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:173]

A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

(مَنْ نَسِيَ وَهُوَ صَائِمٌ فَأَكَلَ أَوْ شَرِبَ فَلْيُتِمَّ صَوْمَهُ فَإِنَّمَا أَطْعَمَهُ اللَّهُ وَسَقَاه)متفق عليهُ

„Aki, miközben böjtöl, – elfelejti azt – és eszik vagy iszik, az folytassa a böjtöt hiszen csak Allah táplálta és itatta meg." (Al-Bukhári és Muszlim)

مَنْ ذَرَعَهُ الْقَىْءُ فَلَيْسَ عَلَيْهِ الْقَضَاء صححه الألباني في سنن الترمذيُ

„Nincs szükség kiengesztelés elvégzésére annak akit legyőzött a hányás böjtölése közben." (Sunnan At-Tirmidhi)

"‏ إِنَّ اللَّهَ وَضَعَ عَنْ أُمَّتِي الْخَطَأَ وَالنِّسْيَانَ وَمَا اسْتُكْرِهُوا عَلَيْهِ‏ ‏". صححه الألباني في سنن ابن ماجة

„Allah megbocsátjtott a nemzetemnek az akaratlan hibáért, a feledékenységért vagy azért amiért, akaratuk ellenére, kötelezve voltak." (Ibn Mádzsa)

Egy teljes életforma

Az iszlám egy mindent átfogó életforma, ami kiterjed az élet minden területére, megmutatva, hogyan kell minden emberi tevékenységet lefolytatni helyes és egészséges módon. Az iszlámban nem létezik papi hierarchia, sem közvetítők Isten (Allah) és az emberek között, nincsenek erőltetett absztrakciók, vagy bonyolult rituálék. Mindenki könnyen megértheti a Koránt és a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) nyomdokaiba léphet a legjobb képességei szerint, Allahtól biztosítást kapva, hogy Ő minden lélekre csak annyit feladatot ró amennyire az képes:

لَا يُكَلِّفُ اللَّهُ نَفْسًا إِلَّا وُسْعَهَا

„Allah egyetlen lélekre sem ró ki többet, mint, amennyire az képes." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:286]

Amikor a Koránt vagy a prófétai hagyományokat olvassuk, találunk bennük utasításokat az élet valamennyi területére: politikai, társadalmi, gazdasági, anyagi, erkölcsi, nemzeti vagy nemzetközi. Ezek az utasítások megadják nekünk az összes szükséges információt arról, hogy hogyan kell végrehajtani egy adott cselekedetet. A prófétai hagyományok odáig elmennek, hogy megmutatják nekünk az összes követendő lépést még akkor is, amikor a toalettet használjuk: az elmondandó fohászokat belépéskor, és amikor elhagyjuk a mellékhelységet, melyik kezünket használjuk tisztálkodás közben, stb. Egy szóval, az iszlám szabályozza a muszlim életét, annak minden vonatkozásában, és ez az oka annak, hogy az iszlám nem csak egy vallás, hanem egy teljes életforma.

Az iszlám nem fogad el semmilyen szétválasztást a vallás és az élet között, és nyíltan elutasítja azt a nyugati mondást miszerint: „Adjátok meg császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené", mert mindent Allahnak kell szentelni Egyedül, és a muszlim, minden ügyében, csak Allah akaratának köteles alávetni magát.

قُلْ إِنَّ صَلَاتِي وَنُسُكِي وَمَحْيَايَ وَمَمَاتِي لِلَّهِ رَبِّ الْعَالَمِينَ

„Mondd: «Az imám, az (bemutatott) áldozataim, az életem és a halálom Allahé, a világok Uráé!»" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:162]

Az iszlám nem hisz az utópiákban, hanem egyértelműen kimondja, hogy az igazak magatartását az Allahban való hit kell, hogy megalapozza. A Kegyes Koránban Allah azt mondja:

إِنَّ الَّذِينَ آمَنُوا وَعَمِلُوا الصَّالِحَاتِ لَهُمْ أَجْرٌ غَيْرُ مَمْنُونٍ

„Azok viszont, akik hisznek, és jótetteket cselekszenek, nekik soha meg nem szűnő jutalom jár (azaz a Paradicsom)." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 41:8]

الَّذِينَ آمَنُوا وَعَمِلُوا الصَّالِحَاتِ طُوبَىٰ لَهُمْ وَحُسْنُ مَآبٍ

„Akik hisznek és jótetteket cselekszenek, nekik boldogság jár! Jó, szép nyugvóhely!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 13:29]

Könyörület minden nemzet számára

Az iszlám egy univerzális vallás. A Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) előtti Küldöttek mind a saját népük számára lettek elküldve, úgy ahogy a Koránban találjuk:

وَلَقَدْ أَرْسَلْنَا مِن قَبْلِكَ رُسُلًا إِلَىٰ قَوْمِهِمْ فَجَاءُوهُم بِالْبَيِّنَاتِ

„Bizony már előtted (Mohamed) is küldtünk Küldötteket az ők népükhöz, akik nyilvánvaló bizonyítékokkal jöttek el." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 30:47]

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) nem egy bizonyos törzshöz, fajhoz vagy néphez lett elküldve, hanem az egész emberiséghez, mint ahogy a Korán mondja:

وَمَا أَرْسَلْنَاكَ إِلَّا كَافَّةً لِّلنَّاسِ بَشِيرًا وَنَذِيرًا وَلَٰكِنَّ أَكْثَرَ النَّاسِ لَا يَعْلَمُونَ

„Az emberiség egészéhez küldtünk el Téged (Mohamed), hogy az örömhír hozója és intő légy! De a legtöbb ember nem fogja ezt fel ésszel." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 34:28]

قُلْ يَا أَيُّهَا النَّاسُ إِنِّي رَسُولُ اللَّهِ إِلَيْكُمْ جَمِيعًا الَّذِي لَهُ مُلْكُ السَّمَاوَاتِ وَالْأَرْضِ

„Mondd (Mohamed): «Ó, emberek! En bizony Allah Küldötte vagyok hozzátok, mindenkihez közülietek, Allahé, Akié az egek és a föld birodalma.»" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:158]

وَمَا أَرْسَلْنَاكَ إِلَّا رَحْمَةً لِّلْعَالَمِينَ

„Téged (Mohamed) csupán a világok iránti könyörületből bíztunk meg a küldetéssel." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 21:107]

Ezek az áják, ugyanúgy mint sok más a Kegyes Koránból, rávilágítnak arra, hogy már nincs különbség a fajok, a nemzetek mint a „kiválasztott nép", „Ábrahám magja" vagy Dávidé, zsidó, nem zsidó, arab vagy nem arab, színes vagy fehér ember között. A fenti „a világok" kifejezés, megmutatja az iszlám üzenetének egyetemes és örök jellegét.

Érdemes itt megjegyezni, hogy minden Mohamed (Allah áldásai és békéje legyen velük) előtti Küldött bizonyos csodákkal jöttek, amelyekkel támogatták az üzenetet, amellyel Allah küldte őket. Ezek a csodák bizonyos időhöz és helyhez voltak korlátozva, ahová ők küldve voltak. Mózes (béke legyen vele) botja kígyóvá változott, amikor eldobta azt, és ezt a Fáraó és annak varázslói jelenlétébe tette, hogy bebizonyítsa, hogy ő valóban Isten Küldötte. Ez a kígyó azonnal felfalta a Fáraó mágusainak a köteleit és botjait, amelyek úgy tűntek és úgy mozogtak, mint a kígyók. Ugyanúgy, Mózes (béke legyen vele) kettéválasztotta a követői számára Vörös Tengert, a Sínai félszigeten, hogy száraz lábbal átkelhessenek rajta, ám azt, aki üldözte őket seregével, elnyelte a tenger. A Fáraó és az emberei elpusztultak, míg Mózes (béke legyen vele) és az ő követői biztonságban átkeltek a tengeren.

Jézus, Mária fia (béke legyen velük), akinek maga a születése egy csoda volt, ugyancsak kapott bizonyos csodákat, amelyek korlátozva voltak az ő idejére. Jézus (béke legyen vele) meggyógyította a vakokat és a leprásokat, életre keltette a halottakat és beszélt a láthatatlanról, tudta az emberek mit ettek vagy mit tároltak otthonukban, és ezt mind Allah Akaratából!

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) is kapott bizonyos csodákat, ám a legnagyobb közülük a Nemes Korán, amely a mai napig az eredeti formájában található, és amely továbbra is irányítja az embereket, és megvilágítja szívüket és lelküket, az Ítélet Napjáig! A Korán Allah Szava, és aki komolyan szeretne igazi útmutatást kapni, el kell, hogy olvassa és tanulmányozza azt:

وَلَوْ أَنَّ قُرْآنًا سُيِّرَتْ بِهِ الْجِبَالُ أَوْ قُطِّعَتْ بِهِ الْأَرْضُ أَوْ كُلِّمَ بِهِ الْمَوْتَىٰ

„És ha valamely Korán-rész által mozgásba jönnének a hegyek, vagy darabokra szakadna szét a föld, vagy megszólaltatná a halottakat (az csak ezen Korán által történhetne)." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 13:31]

A Koránban nincsenek ellentmondások vagy kétértelmű kifejezések. A Korán világosan szól és vezet a helyes Útra, ugyanakkor közvetlen és világosan érthető. A Koránban nem léteznek ellentétek:

الْحَمْدُ لِلَّهِ الَّذِي أَنزَلَ عَلَىٰ عَبْدِهِ الْكِتَابَ وَلَمْ يَجْعَل لَّهُ عِوَجًا ۜ ~ قَيِّمًا لِّيُنذِرَ بَأْسًا شَدِيدًا مِّن لَّدُنْهُ وَيُبَشِّرَ الْمُؤْمِنِينَ الَّذِينَ يَعْمَلُونَ الصَّالِحَاتِ أَنَّ لَهُمْ أَجْرًا حَسَنًا ~ مَّاكِثِينَ فِيهِ أَبَدًا

„Nála legyen Allahnak, Aki lebocsátotta az Ő szolgájának (Mohamed) a Könyvet (a Koránt) és nem helyezett el abban elhajlást. ~ Igazként (bocsátotta azt le), hogy intsen a Tőle származó súlyos csapásra. És hogy örömhírt közöljön a hívőkkel, akik jóravaló módon cselekszenek: Nekik szép jutalom (a Paradicsom) jár. ~ Ők örökkön-örökké abban fognak maradni." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 18:1-3]

A Korán egy útmutató azok számára, akik elfogadják az Útmutatást, a kegyelem forrása és az üdvösséghez vezető út. Allah azt tanítja, hogy komolyan kell törekedni a megértésére:

أَفَلَا يَتَدَبَّرُونَ الْقُرْآنَ أَمْ عَلَىٰ قُلُوبٍ أَقْفَالُهَا

„Vajon nem gondolkodnak-e el a Koránon? Vagy talán lakat van a szíveken." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 47:24]

És ez az intés nem egy fajnak vagy nemzetnek szól, hanem egyetemes, és az egész világnak szól:

إِنْ هُوَ إِلَّا ذِكْرٌ لِّلْعَالَمِينَ

„Ez nem más, csupán intés a teremtményeknek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 81:27]

A tény, hogy a Korán még mindig velünk van az eredeti formájában, világosan jelzi az iszlám egyetemességét.

Mérsékletesség az élet minden területén

Az iszlám kiemeli a mértékletesség fontosságát mindenben és megparancsolta követőinek, hogy kerüljék el a különcködést bármely formáját. Az iszlám nagy figyelmet fordít az ember úgy anyagi, mint szellemi jólétére. Azt parancsolja követőinek, hogy készüljenek fel a Túlvilágra, de ugyanakkor jogszerűen élvezzék az élet, amíg nem szegik meg az Allah által meghatározott korlátokat. A Korán azt mondja:

وَابْتَغِ فِيمَا آتَاكَ اللَّهُ الدَّارَ الْآخِرَةَ ۖ وَلَا تَنسَ نَصِيبَكَ مِنَ الدُّنْيَا

„Azzal, amit Allah adott neked, a Túlvilági lakhelyre törekedj! Ám ne feledkezz meg az evilági részedről sem!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 28:77]

ʻAli ibn Abu Talib (Allah legyen vele elégedett), a negyedik kalifa, azt mondta: „Törekedj az evilági szükségleteidért, mintha öröké élnél, és törekedj a Túlvilágiért (életedért) mintha holnap halnál meg."

Az ima elvégzése után a hívők ösztönzést kapnak arra, hogy térjenek vissza rájuk bízott munkájukhoz:

فَإِذَا قُضِيَتِ الصَّلَاةُ فَانتَشِرُوا فِي الْأَرْضِ وَابْتَغُوا مِن فَضْلِ اللَّهِ وَاذْكُرُوا اللَّهَ كَثِيرًا لَّعَلَّكُمْ تُفْلِحُونَ

„Ha viszont véget ér az ima, akkor széledjetek szét a földön és vágyakozzatok Allah kegye után! Gyakran emlékezzetek meg Allahról, talán boldogulni fogtok." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 62:10]

Az iszlám útiránya az egyenlőség és a reális mértékletesség, és a Korán a muszlimokat igazságosságra hívja:

وَكَذَٰلِكَ جَعَلْنَاكُمْ أُمَّةً وَسَطًا

„És Mi ekképpen benneteket a középúton járó, igazságos Közösséggé tettünk." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:143]

Más vallásoktól és ideológiáktól eltérően, az iszlám nem helyezi előnyben a lelkieket az anyagiakkal szemben, vagy fordítva, inkább harmóniát tart a kettő között. Az iszlám dicséretesnek tartja a mértékletességet a vallási feladatok elvégzésében, és elítél minden szélsőséget ebben a tekintetben. Az istenimádatban a középút követése a legjobb alternatíva, és ugyanakkor természetes módja annak, hogy elvégezzük a kötelességeinket a Teremtő felé. Az iszlám megtiltja nekünk, hogy túlterheljük magunkat, és ezzel ellentétben azt követeli tőlünk, hogy teljesítsük a feladatainkat a mi kapacitásunk, és a legjobb képességeink szerint. A Korán azt mondja:

يُرِيدُ اللَّهُ بِكُمُ الْيُسْرَ وَلَا يُرِيدُ بِكُمُ الْعُسْرَ

„Allah könnyebbséget szeretne adni nektek, és nem akarja a nehézséget veletek szemben." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:185]

لَا يُكَلِّفُ اللَّهُ نَفْسًا إِلَّا وُسْعَهَا

„Allah egyetlen lélekre sem ró ki többet, mint, amennyire az képes." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:286]

Jabir ibn Samurah (Allah legyen vele elégedett) elbeszélte:

كُنْتُ أُصَلِّي مَعَ النَّبِيِّ صلى الله عليه وسلم الصَّلَوَاتِ فَكَانَتْ صَلاَتُهُ قَصْدًا وَخُطْبَتُهُ قَصْدًا (مسلم) القصد : الوسط بين الإفراط والتفريط

„A Prófétával (Allah áldásai és békéje legyen vele) imádkoztam és az imája mérsékelten (közepesen) hosszú volt, és prédikációjában is mérsékelten hosszú volt." (Muszlim)

Al-Bukhári és Muszlim jelentették, hogy:

"جَاءَ ثَلاَثَةُ رَهْطٍ إِلَى بُيُوتِ أَزْوَاجِ النَّبِيِّ صلى الله عليه وسلم يَسْأَلُونَ عَنْ عِبَادَةِ النَّبِيِّ صلى الله عليه وسلم فَلَمَّا أُخْبِرُوا كَأَنَّهُمْ تَقَالُّوهَا فَقَالُوا وَأَيْنَ نَحْنُ مِنَ النَّبِيِّ صلى الله عليه وسلم قَدْ غُفِرَ لَهُ مَا تَقَدَّمَ مِنْ ذَنْبِهِ وَمَا تَأَخَّرَ‏.‏ قَالَ أَحَدُهُمْ أَمَّا أَنَا فَإِنِّي أُصَلِّي اللَّيْلَ أَبَدًا‏.‏ وَقَالَ آخَرُ أَنَا أَصُومُ الدَّهْرَ وَلاَ أُفْطِرُ‏.‏ وَقَالَ آخَرُ أَنَا أَعْتَزِلُ النِّسَاءَ فَلاَ أَتَزَوَّجُ أَبَدًا‏.‏ فَجَاءَ رَسُولُ اللَّهِ صلى الله عليه وسلم فَقَالَ ‏ "‏ أَنْتُمُ الَّذِينَ قُلْتُمْ كَذَا وَكَذَا أَمَا وَاللَّهِ إِنِّي لأَخْشَاكُمْ لِلَّهِ وَأَتْقَاكُمْ لَهُ، لَكِنِّي أَصُومُ وَأُفْطِرُ، وَأُصَلِّي وَأَرْقُدُ وَأَتَزَوَّجُ النِّسَاءَ، فَمَنْ رَغِبَ عَنْ سُنَّتِي فَلَيْسَ مِنِّي. ‏"البخاري‏‏‏

„Három ember jött a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) feleségei házaihoz, hogy érdeklődjenek a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) istenszolgálatáról. Amikor megtudták, kevésnek találták saját istenszolgálatukat és azt mondták: «Mi nem vagyunk olyanok, mint a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele), Allah megbocsátotta neki múlt és jövőbeni bűneit!» Egyikük azt mondta: «Én folyamatosan imádkozni fogok minden éjjel.» A másik azt mondta: «Én folyamatosan böjtölni fogok, és nem fogom megtörni.» Az utolsó azt mondta: «Én nem megyek nők közelébe és nem nősülök.» A Küldött (Allah áldásai és békéje legyen vele) jött és megkérdezte: «Ti vagytok, akik ezt mondták? Valóban, Allahra! Én félem a legjobban Allahot és én vagyok a legjámborabb közületek, de én böjtölök és megtöröm a böjtöt, imádkozom és pihenek és házasodom nőkkel, tehát aki nem ragaszkodik a hagyományomhoz, az nem tartozik hozzánk.»"

Az iszlám megparancsolja a követőinek, hogy a középutat válasszák a fukarság és pénzszórás helyett, akár a mindennapi kiadásokról van szó, akár az adakozásról. A hívő muszlim meg kell, hogy találja a tökéletes középutat a két véglet között. A Korán azt mondja:

وَلَا تَجْعَلْ يَدَكَ مَغْلُولَةً إِلَىٰ عُنُقِكَ وَلَا تَبْسُطْهَا كُلَّ الْبَسْطِ فَتَقْعُدَ مَلُومًا مَّحْسُورًا

„Ne helyezd a kezedet a nyakadra megbilincselve, ám ne is terjeszd ki teljes bőkezűséggel, nehogy ott ülj megvetetten kisemmizve!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:29]

A Korán a következő képen írja le Allah szolgáit:

وَالَّذِينَ إِذَا أَنفَقُوا لَمْ يُسْرِفُوا وَلَمْ يَقْتُرُوا وَكَانَ بَيْنَ ذَٰلِكَ قَوَامًا

„És azok, akik adakoznak, nem esnek túlzásba és nem fukarkodnak, a kettő között van a helyes út." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 25:67]

A tékozlókat, az ostobaságuk miatt, a Korán a „Sátán testvéreinek" nevezi. A Sátán hálátlan Allahhal szemben, és így azok, akik visszaélnek, vagy pazarolják Allah ajándékait, úgyszintén hálátlanok Allahhal szemben:

وَآتِ ذَا الْقُرْبَىٰ حَقَّهُ وَالْمِسْكِينَ وَابْنَ السَّبِيلِ وَلَا تُبَذِّرْ تَبْذِيرًا ~ إِنَّ الْمُبَذِّرِينَ كَانُوا إِخْوَانَ الشَّيَاطِينِ ۖ وَكَانَ الشَّيْطَانُ لِرَبِّهِ كَفُورًا

„Add meg a rokonnak az őt megilletőt és a szegénynek és az úton lévőnek! De számolatlanul ne pocsékolj! ~ Bizony a számolatlanul pocséklók a sátán testvérei. És a sátán bizony tagadó az ő Urával szemben." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:26-27]

Az iszlám szigorúan tiltja a túlzást és a pazarlást:

وَلَا تُسْرِفُوا ۚ إِنَّهُ لَا يُحِبُّ الْمُسْرِفِينَ

„Ám ne legyetek túlzók! Ő nem szereti a túlzókat." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:141]

وَكُلُوا وَاشْرَبُوا وَلَا تُسْرِفُوا ۚ إِنَّهُ لَا يُحِبُّ الْمُسْرِفِينَ

„Egyetek és igyatok! Ám ne legyetek túlzók! Ő nem szereti a túlzókat." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:31]

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

مَا مَلأَ آدَمِيٌّ وِعَاءً شَرًّا مِنْ بَطْنٍ حَسْبُ الآدَمِيِّ لُقَيْمَاتٌ يُقِمْنَ صُلْبَهُ فَإِنْ غَلَبَتِ الآدَمِيَّ نَفْسُهُ فَثُلُثٌ لِلطَّعَامِ وَثُلُثٌ لِلشَّرَابِ وَثُلُثٌ لِلنَّفَسِ صححه الألباني في سنن الترمذيُ

„Nem tölthet meg az ember rosszabb edényt annál, mint amilyen a hasa. Ám ha már mindenképpen megteszi (étkezik), akkor egyharmada az ételének, egyharmada az italának, egyharmada pedig a lélegzetének jár." (at-Tirmidhi és Ibn Mádzsa)

A Korán elítéli a keresztényeket és zsidókat azok a túlkapások miatt, amit a vallásukban követtek el:

يَا أَهْلَ الْكِتَابِ لَا تَغْلُوا فِي دِينِكُمْ وَلَا تَقُولُوا عَلَى اللَّهِ إِلَّا الْحَقَّ ۚ إِنَّمَا الْمَسِيحُ عِيسَى ابْنُ مَرْيَمَ رَسُولُ اللَّهِ وَكَلِمَتُهُ أَلْقَاهَا إِلَىٰ مَرْيَمَ وَرُوحٌ مِّنْهُ ۖ فَآمِنُوا بِاللَّهِ وَرُسُلِهِ ۖ وَلَا تَقُولُوا ثَلَاثَةٌ ۚ انتَهُوا خَيْرًا لَّكُمْ ۚ إِنَّمَا اللَّهُ إِلَٰهٌ وَاحِدٌ ۖ سُبْحَانَهُ أَن يَكُونَ لَهُ وَلَدٌ ۘ لَّهُ مَا فِي السَّمَاوَاتِ وَمَا فِي الْأَرْضِ ۗ وَكَفَىٰ بِاللَّهِ وَكِيلًا

„Ó, Könyv Népe! Ne kövessetek el túlkapást a vallásotokban! És Allahról csak az igazat mondjátok! Jézus, a Messiás, Mária fia, csupán Allah küldötte, és az Ő szava, amit Máriára vetett és a belőle származó lélek. Higgyetek Allahban és a Küldötteiben! És ne mondjátok: «Három!» Hagyjátok abba! Ez jobb nektek. Bizony Allah az egyetlen isten - magasztaltassék! Mennyire felette áll Ő annak, hogy fia legyen Neki. Övé minden, ami az egekben és a földön van. Allah elégséges segítő!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:171]

Jutalom a tanulásért és a tudás kereséséért

Az iszlám ismereteket hozott akkor, amikor az egész világ teljes tudatlanságba volt elmerülve. Az első vers, amelyet az iszlám prófétája, Mohamed (Allah áldásai és békéje legyen vele) kapott, ez volt:

اقْرَأْ بِاسْمِ رَبِّكَ الَّذِي خَلَقَ ~ خَلَقَ الْإِنسَانَ مِنْ عَلَقٍ ~ اقْرَأْ وَرَبُّكَ الْأَكْرَمُ ~ الَّذِي عَلَّمَ بِالْقَلَمِ ~ عَلَّمَ الْإِنسَانَ مَا لَمْ يَعْلَمْ

„Olvass az Urad nevében, Aki megteremtett (minden létezőt). ~ Teremtette az embert egy vérrögből. ~ Olvass! A te Urad a Legkegyesebb. ~ Aki tollal tanított. ~ Tanította az embert arra, amit nem tudott." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 96:1-5]

Ez a vers az első szikra, amely eloszlatta a tudatlanság sötétségét, amelybe a világ bele volt merülve. Felébresztette az emberben a gondolkodás képességét és arra ösztönözte, hogy az Egyetlen, Igaz Istent imádja. A tudás révén jobban meg tudjuk érteni Allahot és jobban tudjuk Őt szolgálni. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) kijelentette egy prófétai hagyományban, hogy Allah nem szereti, ha tudatlansággal imádják Őt. A korai generációs muszlimok néhány év leforgása alatt fontos ismeretekre tettek szert, úgy a vallás terén mint más világi ügyekben, miután a sötétségben tapogatóztak hosszú évszázadok során át. Allah emlékezteti a muszlimokat az Ő mérhetetlen jutalmaira:

هُوَ الَّذِي بَعَثَ فِي الْأُمِّيِّينَ رَسُولًا مِّنْهُمْ يَتْلُو عَلَيْهِمْ آيَاتِهِ وَيُزَكِّيهِمْ وَيُعَلِّمُهُمُ الْكِتَابَ وَالْحِكْمَةَ وَإِن كَانُوا مِن قَبْلُ لَفِي ضَلَالٍ مُّبِينٍ

„Ő az, Aki elküldött az ummiyyūn (írástudatlanok, avagy isteni kinyilatkoztatással még nem rendelkezők) közé egy közülük való Küldöttet (Mohamed), hogy recitálja nékik az Ő Jeleit (és így), megtisztítsa őket és (hogy) tanítsa nekik a Könyvet (ezt a Koránt) és a Bölcsességet (a Prófétától örökölt bölcsesség, hagyományai, tanításai). Bizony ők korábban nyilvánvaló tévelygésben voltak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 62:2]

A tudásnak két típusa van: a vallási, amely segít megérteni valláshoz fűződő feladatokat amit az ember el kell végezzen, és a világi, amely az evilági élethez van köze. A muszlim köteles megszerezni mindkét típusú tudás. A vallási tudás azért szükséges mert enélkül az ember nem lesz képes teljesíteni a lelkére kötött feladatokat, az előírt módon. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"‏من يرد الله به خيرًا يفقه في الدين‏".متفق عليه

„Akivel Allah jót akar tenni, annak megtanítja a vallási ismereteket." (Al-Bukhári és Muszlim)

Az iszlám ösztönzi az ismeretek terjesztését és rámutat a nagy jutalomra, ami ezért jár. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"من سلك طريقًا يلتمس فيه علما سهل الله له به طريقًا إلى الجنة‏".مسلم

„Aki egy olyan úton jár, amely által (hasznos) tudást keres, Allah megkönnyít számára egy utat a Paradicsomba!" (Muszlim)

"من خرج في طلب العلم، فهو في سبيل الله حتى يرجع".

„Aki útra kel, hogy tudást keressen, az Allah útján van, amíg haza nem tér." (at-Tirmidhi)

"‏من سلك طريقًا يبتغي فيه علمًا سهل الله له طريقًا إلى الجنة، وإن الملائكة لتضع أجنحتها لطالب العلم رضا بما صنع، وإن العالم ليستغفر له من في السماوات والأرض حتى الحيتان في الماء، وفضل العالم على العابد كفضل القمر على سائر الكواكب، وإن العلماء ورثة الأنبياء وإن الأنبياء لم يورثوا دينارًا ولا درهما وإنما ورثوا العلم‏.‏ فمن أخذه أخذ بحظ وافر." صححه الألباني في سنن أبي داود

„Aki egy olyan úton indul el, amely által tudást keres, Allah könnyűvé teszi számára az utat a Paradicsomba, az angyalok leeresztik szárnyaikat a tudás keresőjére. A tudósnak bocsánatot kérnek az egekben és a földön lévők, még a bálnák is a vízben. A tudós előnye Allah többi imádójával szemben olyan, mint a telihold előnye a többi bolygóval szemben. Továbbá a tudósok a próféták örökösei, hiszen a próféták sem ezüstpénzt, sem aranypénzt nem hagytak örökül, hanem a tudást hagyták hátra. Aki ebből vesz, az bőséges szerencsére tesz szert." (Sunnan Abu Daúd)

A hasznos világi ismeretekre is nagyon nagy szükség van, és a muszlimok arra vannak ösztönözve hogy szerezzenek minél több ismeretet, hogy ezek a maguk és embertársaik hasznára váljanak. Amikor a korai muszlimok megértették ezt a tényt, akkor tudásban elkezdtek kiemelkedni a többi nemzet közül, és évszázadokon keresztül hordozták a tudás fáklyáját. Ahogy T.W. Wallbank és A. Schrier fogalmaztak:

„Az orvostudomány, a matematika, a csillagászat, a kémia és a fizika területén a muszlimok eredményei különösen figyelemre méltóak voltak. Jól felszerelt kórházak voltak elhelyezve a főbb városokban, általában velük együtt járó orvosi iskolákkal. Akkor, amikor a babona még mindig akadályozza az orvosi gyakorlatot a nyugati országokban, a muszlim orvosok betegségeket diagnosztizáltak, gyógymódokat írtak elő és nehéz műtéteket hajtottak végre. Valószínűleg minden idők legnagyobb orvosa, a kilencedik században elő Al Razi volt, akit a Nyugat Rhazes néven ismer. Ő volt a szerzője több tucat tudományos műnek, beleértve egy átfogó orvosi enciklopédiát és úttörő kézikönyvet a himlő és a kanyaróról. A 10-ik században, a perzsa származású Avicenna, igazi nevén Ibn Szína, egy hatalmas terjedelmű mű: «Az orvoslás törvénye» - «Canon Medicinae», szerzője, amelyet a 17-ik század végéig orvosi tankönyvként használtak... Fontos előrelépés történt az algebra, analitikus geometriában és a gömbháromszögtanban is."[2]

Az iszlámban minden, ami hasznos az ember számára, úgy vallási, mint az egyén fejlődése tekintetében, bátorítást és támogatást kap, végtére is a tudásszerzés, mint ahogy az iszlám Prófétája (Allah áldásai és békéje legyen vele) világossá teszi:

"طلب العلم فريضة على كل مسلم" صحيح ابن ماجة

(...)előírt kötelesség minden muszlim (férfi és nő) számárra." (Ibn Mádzsah)

Allah megparancsolta a Prófétájának (Allah áldásai és békéje legyen vele), hogy könyörögjön Hozzá a magasabb tudás megszerzéséért:

وَقُل رَّبِّ زِدْنِي عِلْمًا

„És mondd: «Uram! Adj még nekem tudást!»" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 20:114]

Az tény, hogy a hit minden embert egyenlővé tesz Allah előtt, azonban léteznek vezetők, rangsorok és fokozatok, kisebb-nagyobb felelősségek, és ezek az igazi tudástól és az éleselméjűségtől függnek, pontosabban a vallás ismerettől:

يَرْفَعِ اللَّهُ الَّذِينَ آمَنُوا مِنكُمْ وَالَّذِينَ أُوتُوا الْعِلْمَ دَرَجَاتٍ ۚ وَاللَّهُ بِمَا تَعْمَلُونَ خَبِيرٌ

„Azokat, akik hisznek közületek és azokat, akiknek tudás adatott, Allah fokokkal magasabbra emeli. Allah mindenről tud, amit ti tesztek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 58:11]

A vallásgyakorlat előnyei

Elfogulatlan kutatók és objektív megfigyelők arra a tényre jutottak, hogy minden Isteni parancs hasznos az emberiség számára, és ugyanúgy minden, amit Isten megtiltott az embereknek valójában valamilyen módon káros a számukra. Közelebbről megnézve az iszlám parancsait, egy józan ítélőképességű ember fel fogja ismerni ennek a vallásnak a nagyságát és nemességét. Az iszlám felszólít a nemességre, igazmondásra, a tisztaságra, az igazságosságra, a szövetség betartására, a megbízhatóságra, a kedvességre az árvák és a szegényekkel szemben, a jó szomszédságra, a vendég megtisztelésére, és a mérsékletre a világ törvényes örömei iránt. Felszólít az igazságosságra és a jámborságra és megtilt minden bűnt és áthágást. Egy szóval, az iszlám megparancsolja azt, ami a boldogsághoz vezet és megtiltja azt, ami a veszteséghez és a romláshoz vezet. Az iszlám egy jobb alternatívát biztosít minden egyes dolog helyett, amit tiltottnak és jogellenes nyilvánított. A nyilakkal való jóslás (a szerencsés vagy a szerencsétlen idők meghatározására, vagy arra hogy valaki elvállaljon-e vagy sem egy bizonyos megbízatást) helyébe lépet egy ima, a Salāt al-Istikhāra. Ebben az imában a hívő őszintén fohászkodik, hogy Allah a Mindentudó és a Bölcs irányítsa őt afelé ami hasznos neki, és távolítsa el attól ami káros lehet. Hogy csak néhány példát említsünk: az uzsorás ügyleteket felváltotta a jogszerű, nyereséges kereskedelem; az alkoholos italokat felváltották a finom és egészséges italok, amelyek hasznosak mind a test mind a lélek számára, stb.

Ha figyelemmel kísérjük az iszlám tanításait, akkor minden bizonnyal felfedezzük azt, hogy Allah Tudja mi a legjobb nekünk, nem tilt meg nekünk semmit anélkül, hogy ne adna egy jobb és azonos jellegű alternatívát.

Az alábbiakban röviden megvizsgáljuk néhány előnyét és szépségét az imának (Szalát), az adakozásnak (Zakāt) a böjtnek, és a zarándoklatnak (Hadzs).

Az ima (Szalát) – egy egyedülálló lelki élmény

Az ima egy csodálatos istenimádat, amely által a hívő közel kerül a Teremtőjéhez. Ez egy egyedülálló lelki élmény, ahol a test minden izma csatlakozik a lélek és az elméhez, Allah imádatában és dicsőítésében. Azoknak akik elvégzik, az ima megtölti a szívüket teljes odaadással és őszinteséggel. Az ima alatt a hívők Allah előtt állnak, alázatban, magasztalva Őt és Hozzá könyörögve. Az imát „Allahu Akbar"-al nyitják meg elismerve, hogy Allah a Leghatalmasabb, és Ő az Egyetlen, Aki magasztalásra és imádatra méltó; majd dicsérik Őt, úgy ahogy csak Hozzá illik, magukat teljesen Allahnak szentelve és alávetve Allah Akaratának. Segítséget kérnek Tőle, hogy az Egyenes Utat kövessék, istenfélők és jámborok legyenek, és hogy Óvja meg őket az eltévelygéstől, és az Ő haragjától. Amikor az ima (Szalát) közben elérkezik az istenimádat csúcspontja és a hívők szíve mélyen át van itatva félelemmel és tisztelettel, akkor leborulnak Előtte a test legmagasabb részét a földre helyezve, megmutatva ezzel alávetettségüket és alázatukat.

A Szalát (ima) kiválósága felülmúlhatatlan és erényei határtalanok. Azok akik az előírt módom elvégzik elismerve Allah nagyságát és a szívűkben átélik az áhítat egyedülálló érzését és a Tőle való félelmet ami segít elkerülni minden bűnös cselekményt, lehetőséget kapnak a közvetlen kapcsolatra a Teremtővel ötször naponta. Nem csoda hát, hogy a Korán azt mondja:

اتْلُ مَا أُوحِيَ إِلَيْكَ مِنَ الْكِتَابِ وَأَقِمِ الصَّلَاةَ ۖ إِنَّ الصَّلَاةَ تَنْهَىٰ عَنِ الْفَحْشَاءِ وَالْمُنكَرِ ۗ وَلَذِكْرُ اللَّهِ أَكْبَرُ

„És végezd el az imát! Bizony az ima eltilt (és megvéd) a bűnös dolgoktól és a kifogásolhatótól. Ám az Állatiról való megemlékezés még nagyobb dolog." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 29:45]

A Korán azt tanítja, hogy a hívők be kell, hogy tartsák pontosan az imákat, az arra kijelölt időkben:

إِنَّ الصَّلَاةَ كَانَتْ عَلَى الْمُؤْمِنِينَ كِتَابًا مَّوْقُوتًا

„Bizony az ima a hívők számára időben megszabott előírás." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:103]

Az ima bőséges forrása a türelemnek és nagy segítség a veszély és nehézségek idején. A Korán kijelenti:

وَاسْتَعِينُوا بِالصَّبْرِ وَالصَّلَاةِ

„Az állhatatos türelemtől és az imától kérjétek a segítséget!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:45]

Amikor a hívők rendszeresen elvégzik imájukat, egy erős vágy ébred fel bennük, hogy minél több jót cselekedjenek azért, hogy megkapják Allah jutalmát a Túlvilágban. A gyülekezetben elvégzett ima alkalmával a hívők között erős szociális kapcsolatok kötődnek, erősítve ezzel a hittestvéri kötelékeket, a kölcsönös szeretetet, tiszteletet és együttműködést.

A kötelező adakozás (Zakát) – egy egyedülálló módszer a társadalmi finanszírozásra

Az ima (Szalát) mellet a kötelező adakozás (zakát) az egyik legfontosabb vallásgyakorlat, ami kötelező minden muszlim számára. Ez egy olyan társadalmi finanszírozás, amely sehol máshol nem található, és nem egyszerűen a jótékonyság megnyilvánulása, ahogy sokan gondolják, hanem annál sokkal több. A zakát egy olyan szó, amelynek nincs teljesen pontos magyar megfelelője mivel egy összetett fogalom, nagyon sok jelentéssel, ahogyan Hamudah Abd al-ʻAti is megfogalmazta:

„Ez nem csak a jótékonyság, alamizsna, vagy adó egyik formája, nem is pusztán a kedvesség kifejezése, hanem ez mind együtt és még ennél is több. A jelentése mindezek összessége, és még ennél is több. Nem egyszerűen a nyereségből történő néhány százalék levonása, hanem bőséges jutalom és lelki befektetés. Ez nem csupán egy önkéntes hozzájárulás valamihez, vagy valakinek a megsegítésére, és nem is egy állami adó, amelyet egy ravasz okos ember megúszhat. Sokkal inkább egy Allah által előírt kötelesség, amit a muszlimok vállalnak a közösség érdekben. Egyesíti a szónak az összes jelentését az Istenfélelemmel, a lelki és az erkölcsi motívumokkal. Azért nincs a zakát szónak egyenértékű jelentése (a többi nyelvben), mert az eredete a Allah Könyvében van, a Kegyes Koránban."[3]

A Zakátnak számtalan előnye van és messzemenő hatásai a muszlim társadalomban, Egyértelmű kifejezése a szegények és a rászorulók iránti szeretetnek, amely enyhíti a szűkölködők szenvedését és rendezi adósságaikat.

A arab zakát szó jelentése megtisztulás. Nem csak az ember szívet tisztítja meg a gazdagság iránti vágytól, hanem a vagyont is, amit Allah megáld és megszaporít általa. Emellett annak, aki adja, megtisztítja a szívét az irigységtől, féltékenységtől és a gyűlölettől, és annak, aki kapja, megtölti a szívet feléjük való jóindulattal. A zakát rávezeti a hívőket a nagylelkűségre és megtisztítja a szívűket az önzéstől és a vagyon iránti kapzsiságtól. Ez egy csodaszer a sok társadalmi betegségre, és biztos gyógymód a zsugoriság ellen. A Korán azt mondja:

وَمَن يُوقَ شُحَّ نَفْسِهِ فَأُولَٰئِكَ هُمُ الْمُفْلِحُونَ

„Aki pedig védelemben részesül önnön kapzsiságával szemben az az igazán boldogulok közé tartozik." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 59:9]

Amikor a zakát meg van adva az előírt módon, a korrupt rendszerek mint a kommunizmus vagy kapitalizmus feleslegesé válik, hagyva, hogy a béke és a haladás legyen az irányadó.

A zakát célja, hogy segítséget nyújtson a rászorulóknak és elősegítse a gazdasági jólétet a közösség kevésbé fejlet tagjai között. Úgyszintén elbátortalanítja a pénz és az áruk felhalmozását, ezáltal biztosítva mindkettőnek a gyors forgalmát, ami egy egészséges gazdasághoz vezet. A Korán kifejezetten elrendeli, hogy a vagyon nem szabad, hogy néhány ember kezében felgyülemlődjön, hanem állandóan forgalomban kell, maradjon annak érdekében, hogy:

لَا يَكُونَ دُولَةً بَيْنَ الْأَغْنِيَاءِ مِنكُمْ

(...)hogy ne a ti gazdagjaitok kezén forogjon." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 59:7]

Ennek elérésének érdekében az iszlám megtiltja a kamatot, amelynek segítségével néhány okos ember képes kisajátítani a közösség vagyonának egy fontos részét, és kötelezővé teszi az örökség igazságos elosztását. Nem engedi meg, hogy az örökség egyetlen személyre szálljon akkor, amikor több örökös van, vagy, hogy az egyik örökös többet kapjon a másik rovására. Az iszlám arra törekszik, hogy méltányosan legyen a vagyon szétosztva a zakát révén. Megköveteli, mint elsődleges kötelességet minden állami bevétel fölött a közösség szegényebb rétegeinek a megsegítése. Ezekkel az eszközökkel bíztosítja az anyagi jólétet a társadalom minden rétegében.

.

A böjt (Szaúm) - segít egy erős jellemet fejlesztésében

A böjt egy egyedülálló erkölcsi és lelki vallásgyakorlat, amelynek szépségei és érdemi korlátlanok. A böjt fő célja, hogy a hívő elérje a Taqwa (istenfélelem), a jámborság és nagylelkűség nemes állapotát, ahogyan a Korán mondja:

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا كُتِبَ عَلَيْكُمُ الصِّيَامُ كَمَا كُتِبَ عَلَى الَّذِينَ مِن قَبْلِكُمْ لَعَلَّكُمْ تَتَّقُونَ

„Ó ti, akik hisztek! Előíratott a számotokra a böjtölés (as-siyámu), ahogyan előíratott azok számára is, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:183]

A böjt segít, hogy a hívőben kifejlődjön az erős személyiség és karakter. Önfegyelemre és önmérsékletre tanítja az embert, mert amikor böjtöl, megtanulja visszafogni a vágyait és ellentmondani a fizikai kísértéseknek. Ugyancsak segít kifejleszteni az hívőkben a szegények és a nehéz helyzetben levők iránti együttérzést, mert az, aki böjtöl, átéli az erős éhség érzetét, és valójában megismeri ezeknek az embereknek a kínzó állapotát. A böjt emlékezteti a hívőket, amikor éhséget éreznek Allah kegyeire, és arra ösztönzi őket, hogy adjanak hálát Neki az Ő végtelen áldásaiért. A böjt fejleszti a türelmesség értékes tulajdonságát és ápolja a szelíd karaktert.

A böjt jutalma az iszlámban egyenlő a türelemért járó jutalom felével, és a türelemért járó jutalom egyenlő a hitért (Imán) járó jutalom felével. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta, hogy a Ramadán a türelem és a kitartás hónapja.

A böjt pajzs a betegségek ellen, biztosítja a lelki fejlődést és a fizikai erőlétet. Erősíti a szervezet, és gyógymódot sok ismert betegségek. Segít az emésztőrendszer ellazulásában, és ezen keresztül a szervezet megszabadul a benne felhalmozódott mérgező anyagoktól, amelyek károsak az egészségre.

A fent említett előnyök mellet a legfontosabb, hogy ez egy olyan istenimádat, amely a hívő Allahnak teljes alávetettségéről és engedelmességéről tanúskodik. A nehézségek, amelyeket a hívő elvisel, miközben ezt az Allah iránti kötelességét végzi, jelentéktelenek azzal a nemes céllal szembehelyezve, amire az ember törekszik, vagyis hogy elnyerje Allah megelégedését és a Túlvilági jutalmat.

A böjthöz csatolt kötelezettségek egy része a tartózkodás az ételtől, italtól, a házasélettől a böjt óráiban, viszont a muszlimnak különös gondot kell fordítania az erényességre és a lelki tisztaságra is.

A lecke, amire a böjt tanít minket az, hogy az az ember, aki visszatartja magát a böjt ideje alatt valamitől, ami általában megengedett, az semmiképpen nem fog belemerülni olyasvalamibe, ami tiltott.

Valóban, a Ramadán egy oktatási intézményhez hasonlítható, ahol a jámborságot és az erényt tanítják, mert a böjt ideje alatt a muszlim nem csak az ételtől, italtól, a házasélettől tartózkodik, hanem szintén keményen próbálkozik, hogy a legjobb tudása szerint elkerüljön minden gonosz cselekedetet, amely érvénytelenítené a böjtjét. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"‏الصِّيَامُ جُنَّةٌ إِذَا كَانَ أَحَدُكُمْ صَائِمًا فَلاَ يَرْفُثْ وَلاَ يَجْهَلْ فَإِنِ امْرُؤٌ قَاتَلَهُ أَوْ شَاتَمَهُ فَلْيَقُلْ إِنِّي صَائِمٌ إِنِّي صَائِمٌ."متفق عليه. الجنة : الوقاية

„A böjt egy pajzs, ezért ha valamelyikkőtök böjtnapot tart, akkor ne beszéljen csúnyán, ne kiabáljon veszekedve, és ha valaki szidja őt, vagy verekedni akar vele, akkor mondja azt kétszer: «Én böjtölök! Én böjtölök!»" (Abu Daúd)

"مَنْ لَمْ يَدَعْ قَوْلَ الزُّورِ وَالْعَمَلَ بِهِ فَلَيْسَ لِلَّهِ حَاجَةٌ بِأَنْ يَدَعَ طَعَامَهُ وَشَرَابَهُ".البخاري

„Aki nem hagyja el a hamis beszédet és a hamis cselekedetet, attól Allahnak nincs szüksége, hogy elhagyja ételét és italát." (Al-Bukhári)

Zarándoklat (Hadzs) – egy kötelezettség számtalan érdemmel

A zarándoklat Mekkában minden muszlim számára, aki képes rá, egy olyan kötelesség, ami számtalan érdemmel jár. A zarándoklat azok számára, akik végrehajtják, megteremti az alkalmat arra, hogy találkozzanak és megismerkedjenek más muszlimokkal, tapasztalatot cseréljenek, és egyesítsék erőfeszítéseiket a közjó érdekében. A Hadzs megtisztítja a lelket és táplálja az olyan nemes tulajdonságokat, mint a nagylelkűség, lelkierő és szerénység. Mindazoknak, akik végrehajtják ezt a kötelezettséget, meg lett parancsolva, hogy elkerüljék a gonoszság minden formáját, legyenek türelmesek és kitartóak.

الْحَجُّ أَشْهُرٌ مَّعْلُومَاتٌ ۚ فَمَن فَرَضَ فِيهِنَّ الْحَجَّ فَلَا رَفَثَ وَلَا فُسُوقَ وَلَا جِدَالَ فِي الْحَجِّ ۗ وَمَا تَفْعَلُوا مِنْ خَيْرٍ يَعْلَمْهُ اللَّهُ ۗ وَتَزَوَّدُوا فَإِنَّ خَيْرَ الزَّادِ التَّقْوَىٰ ۚ وَاتَّقُونِ يَا أُولِي الْأَلْبَابِ

„A zarándoklat az ismert hónapokban (történhet). És, aki ezekben (a hónapokban) magára vállalta a zarándoklat elvégzését, az ne éljen házaséletet, ne végezzen bűnös dolgot és ne vitázzon a zarándoklat alatt. Bármi jót tesztek is, arról Allah tud. Lássátok el magatokat útravalóval! Ám a legjobb útravaló az istenfélelem. Engem féljetek hát! Ó ti, akik ésszel bírtok." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:197]

A hadzs alkalom arra, hogy különböző fajú emberek, a Föld négy sarkából, összegyűljenek, és teljes alázattal imádják az Egyetlen Istent, egy szent helyen, Mekkában, egy különleges időszakban. A távolságok megsemmisülnek, eltűnnek a faji és a bőrszín miatti megkülönböztetések, és csak a hittestvériség létezik amely egyesít minden muszlimot egy nagy családban. A muszlimok érzik, hogy nincs megkülönböztetés semmilyen téren, és hogy mindenki egyenjogú.

A Hadzs úgyszintén jó alkalom arra, hogy az utazás során a hívő több ismeretet szerezzen más emberekről és az ő szokásaikról, felfedezze azokat a helyeket, ahol számos Próféta és Küldött megkapta a Kinyilatkoztatást, amely Egyedül Allah imádatára szólít mindenkit. A Mekkai zarándoklat a Feltámadás Napjára emlékeztet mindenkit, aki elvégzi azt, amikor egyformán a Világok Ura előtt fognak állni, mezítláb, meztelenül és körülmetéletlenül. Arra a nemes célra is szolgál, hogy a hívőt felkészítse a végső utazásra a jövő világra, vagyis a Túlvilágra. Mert az ember az útravalóját a Túlvilágra csak ezen a világon szerezheti meg. A Korán azt mondja:

وَتَزَوَّدُوا فَإِنَّ خَيْرَ الزَّادِ التَّقْوَىٰ

„Lássátok el magatokat útravalóval! Ám a legjobb útravaló az istenfélelem." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:197]

A Hadzs megnyitja a szemünket a halál valóságára és ébren tartja a tudatot, hogy a hívő felkészülhessen rá. Amikor felvesszük az ihrám állapotát (vagyis amikor egyes olyan cselekedetek, amelyek máskor megengedettek, most tiltottá válnak, és amikor az öltözet csak két darab varratlan anyagból áll - az Umrát és a Hadzsot ebben az állapotban kell elvégezni) a megjelenés tekintetében levéve a mindennapi ruhát, az ihrám öltözet arra az anyagra emlékeztet, amellyel be leszünk burkolva halálunkkor. Ez a puszta érzés még jobban késztet minket arra, hogy minél keményebben törekegyűnk felkészülni a Túlvilágra.

A halálról való megemlékezés rendkívül fontos és nagyon hasznos. Ennek a megemlékezésnek az előnyei számtalanok. Senki nem menekülhet el a halál elől, és előbb vagy utóbb az egész emberiség ott fog állni Allah előtt az elszámolásért. A Korán azt mondja:

كُلُّ نَفْسٍ ذَائِقَةُ الْمَوْتِ ۗ وَإِنَّمَا تُوَفَّوْنَ أُجُورَكُمْ يَوْمَ الْقِيَامَةِ ۖ فَمَن زُحْزِحَ عَنِ النَّارِ وَأُدْخِلَ الْجَنَّةَ فَقَدْ فَازَ ۗ وَمَا الْحَيَاةُ الدُّنْيَا إِلَّا مَتَاعُ الْغُرُورِ

„Minden teremtett lélek meg fogja kóstolni a halált! Ám ti teljes jutalmatokat a Feltámadás Napján kapjátok meg. Ám akik távol tartatnak a Tűztől és a Paradicsomba kerülnek be, azok győzelmet arattak. Ám az evilági élet csupán csalóka élvezet." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:185]

A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) a halált rémisztő szavakkal írta le, mint az „örömök pusztítóját". Ennek a gondolatnak még csak az árnyéka is arra ösztönzi a hívőt, hogy csak olyat cselekedjen, amivel elérheti az Allah megelégedését. A földi élet nem más, mint egy próbaidő, miután mindenki meg fogja ismerni tetteinek a következményeit. Valóban, ez egy múló, csalóka előadás, ami nem hiteles.

A halálról való megemlékezés bizonnyal segíteni fog nekünk abban, hogy javítsunk viselkedésünkön, hogy a lehető legerősebben csak a jó tettekre törekedjünk és elkerüljük a rosszakat. Ha minden ember tisztába lenne a halálról való megemlékezés sokrétegű hasznáról, az igazságosság minden bizonnyal jobban elterjedt lenne, és a béke és a fejlődés határozottan érvényesülnének.

A szépség, ahogyan mások látták

Az „iszlám szépsége" ténylegesen meghódította emberek millióinak a szívét és megnyerte őket, hogy a hívőihez tartozzanak. Megtapasztalták az alapelvei egyszerűségét és a mindenre kiterjedő praktikus és hasznos tanításait az egész emberiség számára. Nézzük, mit mondtak néhányan ezek az emberek közül:

A Német társadalomtudós és diplomata Wilfried Hofman (most Murad Hofman) azt mondta:

„Egy ideje már, a pontosságra és az egyszerűségre törekedve, hogy megpróbáltam papírra vetni, szisztematikus módon, minden olyan filozófiai igazságot, amelyek véleményem szerint minden kétséget kizárva megállapíthatóak. E törekvésem során felderengett bennem, hogy a szkeptikus tipikus hozzáállása nem intelligens hozzáállás. Az ember egyszerűen nem tud elmenekülni a hit elől. Nyilvánvaló a teremtettsége mindannak, ami körülöttünk van, és az iszlám kétségtelenül a legnagyobb harmóniában van a teljes valósággal. Ennek megfelelően rájöttem arra, nem minden megrázkódtatás nélkül, lépésről lépésre és szinte öntudatlanul, hogy az érzés és gondolat, hogy muszlimmá váljak, már nőt bennem. Egyetlen egy lépés maradt hátra: a hivatalos áttérés. A mai naptól muszlim vagyok. Megérkeztem!"

Al-Madinah napilapnak nyilatkozva, Jeddah-ban, 1989 Julius 15-én, az egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló Cassius Clay (most Mohamed Ali Clay) azt mondta:

„Sok szép pillanat volt az életemben, de az az, érzés amikor ʻArafah hegyén álltam a Hadzs (zarándoklat) alatt, az volt a legkülönlegesebb. Felemelően éreztem magam attól a leírhatatlan lelki hangulattól, amikor másfél millió zarándok kérte Allahot, hogy bocsássa meg bűneiket és árassza el őket az Ő áldásaival. Lélegzetelállító élmény volt látni különböző fajú, színű, nemzetiségű embereket, királyokat, államfőket és hétköznapi embereket nagyon szegény országokból, mindegyik két darab fehér anyagba öltözve és Allahhoz imádkozva, mindenféle büszkeség vagy kisebbrendűségi érzés nélkül. Ez egy gyakorlati megnyilvánulása az iszlám egyenlőségi elméletének."

Az osztrák Leopold Weiss (most Mohamed Asad) azt mondta:

„Amikor muszlim lettem, újra és újra megkérdezték tőlem: «Miért vetted fel az iszlámot? Mi volt az, ami különösen vonzott benne?» És be kell vallanom nem, nem ismerem a kielégítő választ. Nem volt egy különösebb tanítás, ami vonzott engem, hanem az egész csodálatos és megmagyarázhatatlan módon összefüggő szerkezete az erkölcsi tanításoknak, és ennek az életben bevált gyakorlata. Még most sem tudnám megmondani, melyik aspektusa tetszet nekem jobban a másiknál. Az iszlám a számomra egy tökéletes építészeti alkotás. Minden része harmonikusan van kitervezve egymás kiegészítésére, nincs semmi felesleg és nem hiányzik belőle semmi, aminek az eredménye az abszolút egyensúly és a szilárd nyugalom. Valószínűleg ez az érzés miszerint az iszlám tanításaiban és követelményeiben „minden a maga helyén van" erős benyomást tett rám. Talán, ezek mellett más benyomásaim is voltak, de ezt ma már nehéz számomra, hogy elemezem. Végtére szeretett kérdése volt, és a szerette több dologbál áll. A vágyainkból és a magányunkból, a magas céljainkból és a hiányosságainkból, erőnkből és a gyengeségünkből. Ez történt az én estemben. Az iszlám felém jött, mint egy rabló, aki egy házba betör éjjel, de a rablóval ellentétben az iszlám belépett, hogy örökre ott maradjon."

A német diplomata és szociális munkás Mohamed A. Hobohm azt mondta:

„Miért veszik fel a nyugatiak az iszlámot? Ennek különböző okai van. Először is, az igazságnak mindig ereje van. Az iszlám alapelvei annyira racionálisak, természetesek és vonzóak, hogy nem lehet, hogy ne nyűgözze le azokat, akik keresik az igazságot. Hogy vegyünk egy példát, az egyistenhit: hogyan emelte fel az ember méltóságát, és hogy szabadítót fel minket a babonaságtól! Milyen természetesen vezet az emberek egyenlőségéhez, mert mindenkit ugyanaz az Isten teremtett, és mindenki ugyanannak az Úr szolgája. A németeknek többek között az Egy Istenben való hit az ihlet forrása, a rettenthetetlen bátorság forrása és a biztonság érzés forrása. Majd a halál utáni élet tudata megfordítja az helyzetet, mivel az evilági élet már nem a fő cél, és a nagy részét a mi emberi energiánknak a Túlvilági élet jobbítására szenteljük.

Az Ítélet Napjában való hit automatikusan arra ösztönözi az embert, hogy hagyjon fel a rossz cselekedeteivel, mert csak a jó cselekedetek biztosítják az örök üdvösséget, még akkor is, ha néha a rossz cselekedetek azok, amelyek a földi életben gyarapodást hoznak. A hit, hogy senki nem kerülheti el az az Igazságos, Pártatlan és Mindentudó Úr ítéletének következményeit, segít, hogy kétszer átgondoljuk, még mielőtt valami rosszat cselekednénk, és minden bizonnyal ez a belső önvizsgálat hatékonyabb, mint a világ leghatékonyabb rendőrsége.

A másik dolog, ami vonzza a külföldiek az iszlám felé, az a toleranciára fektetett nagy hangsúly. Majd a napi imák megtanítják a pontosságot, és az egy hónapos böjt képessé teszi az embert arra, hogy önkontrollt gyakoroljon. Minden kétséget kizáróan a pontosság és az önfegyelem a két legfontosabb tulajdonsága a jó és kiváló embernek.

Most jön az iszlám igazi teljesítménye. Ez az egyetlen olyan ideológia, amelynek sikerült elültetnie a követői szívében az etikai és morális korlátok tiszteletbetartásának szelemét mindenféle külső kényszer nélkül. A muszlim tudja, hogy bárhol van, Isten Látja őt, és ez a hit távol tartja a bűntől. Az ember természetétől fogva hajlik a jóra, és az iszlám nyugalmat kínál a szívnek és az elmének, és ez az, ami a mai nyugati társadalmakban hiányzik. Különböző rendszerek alatt éltem és lehetőségem volt tanulmányozni a különböző ideológiákat, és arra a következtetésre jutottam, hogy egyik sem olyan tökéletes, mint az iszlám. Csak az iszlám ad átfogó útmutatást a nemes élethez. Az iszlám nem csak egy elmélet, hanem a hívő teljes alávetettsége a Mindenható Allahnak."

Az ausztrál Devis Warrington Fry azt mondta:

„Az iszlám úgy érintett meg, mint ahogy a tavasz érinti meg a hideg földet a sötét tél után. Figyelmeztette a lelkemet és szép tanításaiba öltöztetett. Menyire logikus! «Nincs más isten, csakis Allah, és Mohamed az ő küldötte.» Lehet-e bármi magasztosabb, ennél? Nincs semmi a titokzatos „Atya - Fiú - Szentlélek" szertartásból. Az iszlám rendkívül modern, így alkalmazható a mai világban."[4]

Az Amerikai költő, kritikus és író Donald S. Rockwell ezredes írja:

„Az iszlám egyszerűsége, az erőteljes varázsa és a mecseteinek lenyűgöző hangulata, a hívei komolysága, milliók napi öt imája szerte a világon, ezek voltak azok a tényezők amelyek először vonzottak. De miután elhatároztam, hogy az iszlámot fogom követni, még több mély okot találtam, ami megerősítette a döntésemet. A Próféta élet-gyümölcsének az érett fogalma, a tett és az elmélkedés kombinált folyamata, a bölcs tanácsok, intések a jótékonyságra és a könyörületre, világos emberiessége, a nők jogainak az úttörői nyilatkozata, ezek és e mekkai ember más tanításai voltak számomra az első nyilvánvaló bizonyítékai ennek a gyakorlati vallásnak, amelyet Mohamed rejtélyes szavai annyira tömören és annyira pontosan fogalmaznak meg: «Bízz Istenben és kösd meg a tevédet». Ő adott nekünk egy vallásos rendszert hétköznapi tettekkel, nem egy vak hitet egy láthatatlan erőben, ami megvéd minket a saját hanyagságunk ellenére. A hitet abban hogyha jót cselekszünk a legjobb képességeink szerint, reménykedhetünk mindabban ami jön Isten Akaratából... Amikor Isztanbul, Damaszkusz, Jeruzsálem, Kairó, Algír, Tanger vagy más városok megihlető mecseteiben álltam, tudatában voltam annak az erőteljes reakciónak az iszlám egyszerű hívása a magasztos dolgok után, bonyolult csapdák, díszek, képek, zenék vagy szertartások nélkül. A mecset a csendes elmélkedés és az önmegtagadás helye az Isten valóságáról. Mindig vonzott az iszlám demokráciája. A gazdagoknak és a szegényeknek ugyanazok a jogaik a mecset padlóján, alázatos imádságban. Nincsenek bérelt padok vagy különlegesen fenntartott helyek. A muszlim nem fogad el közvetítőt maga és a Teremtője között. A hívő közvetlenül a teremtés és az élet láthatatlan forrásához fordul, Istenhez, és nem támaszkodik semmilyen képletre a bűnei megbánásakor, vagy egy ember hatalmára, aki megadja neki az üdvösséget.

Az iszlám egyetemes testvérisége, fajra, bőrszínre, országra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül, amit többször átéreztem az életem folyamán, egy másik jellegzetesség ami még közelebb vezetett engem a Hithez."[5]

Az alaptalan állítást, miszerint az iszlám az „erőt használta" az emberek megtérítéséhez, neves nem-muszlim is cáfolta. Mahatma Ghandi például 1924.-ben azt írta a Fiatal Inda című napilapban:

„Arra a szilárd meggyőződésre jutottam, hogy nem a kard volt az, ami az akkori időkben helyet csinált az iszlámnak az élet színterén. Az a szigorú egyszerűség, a szerénység, az ígéretek betartása, a barátok és a követők iránt tanúsított odaadás, a rettenthetetlenség, a bátorság, az Istenbe és saját küldetésébe vetett teljes bizalom volt az, ami ezt létrehozta. Ez, és nem a kard volt az, ami mindent eléjük tett és minden akadályt legyőzött."[6]

S. Tritton a következőket írta:

„A muszlim katona képe, ahogyan halad az egyik kezében a kardal a másikban a Koránnal, meglehetősen hamis."[7]

James A. Michener az „Iszlám a félreértet vallás" című könyvben írta:

„Nincs más vallás a történelemben, amely olyan gyorsan terjedt volna, mint az iszlám. A nyugatiak azt hittek, hogy ennek vallásnak a rohamos terjedését a kard tette lehetővé. De egyik modern tudós sem fogadja el ezt a gondolatot, mert a Korán kifejezetten támogatja a lelkiismeret szabadságát."[8]

Laurence E. Browne így ír:

„Mellékesen ezek a jól megalapozott tények utasítják el azokat a gondolatokat, amelyek jelen vannak a szélesen elterjedt keresztény írásokban, miszerint bárhová is mentek, a karddal kényszerítették az embereket az iszlám elfogadására."[9]

De Lacy O'Leary így ír az Iszlám a kereszteződésnél című könyvben, London, 1923, 8. oldal:

„A történelem mindenesetre megvilágosítja azt, hogy a legenda a fanatikus muszlimokról, akik keresztülsöpörtek a világon, és karddal kényszeríttették a meghódított népeket az iszlám gyakorlására, egyike azon fantasztikusan abszurd mítoszoknak, amit a történészek valaha is emlegetnek."[10]

Érdemes itt megemlíteni, hogy teljesen hibás dolog az iszlámot elítélni a muszlimok rossz viselkedése és a kirívó korrupció miatt, ami áthatja a muszlim világot. Amit az iszlám hirdet az egy dolog, és amit sok muszlim manapság gyakorol, más. Az egyetlen módja annak, hogy ítélkezni tudjunk az iszlámról, az hogy megismerjük a nemes tanításait, amelyek egyértelműen le vannak fektetve a Koránban és a prófétai hagyományokban.

Cat Stevens, a népszerű énekes, aki felvette az iszlámot, egyszer megjegyezte:

„Hibás dolog lesz megítélni az iszlámot annak a fényében, ami a médiában mindig megjelenik néhány rossz viselkedésű muszlimról. Ez pont olyan, mintha egy autót rossznak ítélnénk meg a részeg vezetője miatt aki nekiment a falnak vele. Az iszlám utat mutat az embernek a mindennapi életben úgy a lelki, szellemi, mint fizikai téren. Azonban, meg kell találni a forrásukat ezeknek az útmutatásoknak: a Koránt és a Próféta példáját."[11]

Ami a médiában és számos tudományos körben megjelenik az iszlámról, ugyancsak rossz fényben mutatja be azt. Maurice Bucaille így fogalmazott:

„A nyugat teljesen téves kijelentései az iszlámról, néha a tudatlanság, néha pedig a szisztematikus lejáratás eredményei. A legsúlyosabbak az összes valótlanság közül, amit róla mondanak azok, amelyek olyan tényekkel foglalkoznak amelyek szerint a téves vélemények megbocsáthatók, miközben tények bemutatása a valósággal ellentétben, nem. Zavaró kirívó hazugságokat olvasni kiemelkedően tiszteletre méltó alkotásokban, amelyek szerzői eleve magasan képzettek."[12]

A jó és a rossz

Az iszlámban a parancsok és a tilalmak Allahtól származnak, az emberiség lelki és szellemi, valamint az erkölcsi és anyagi jóléte érdekében. Amikor erkölcsi elvek az iszlámban megállapítják valamiről, hogy törvényes vagy törvénytelen, ennek az a célja, hogy az emberi lényben egy ép elmét egy békés lelket építsen, egy erős személyiséget egy egészséges testben. Nem kétséges, hogy ezek szükséges követelmények az emberiség általános jóléte és fejlődése érdekében. Allah a Teremtő és Ő Tudja mi a legjobb az Ő teremtményei számára. Az írástudatlan Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) néhány tulajdonságát megemlítve, akit a zsidók is és a keresztények Írásai, a Tóra és a Biblia is megemlítenek, a Korán azt mondja:

يَأْمُرُهُم بِالْمَعْرُوفِ وَيَنْهَاهُمْ عَنِ الْمُنكَرِ وَيُحِلُّ لَهُمُ الطَّيِّبَاتِ وَيُحَرِّمُ عَلَيْهِمُ الْخَبَائِثَ ْ

„Aki megparancsolja nekik a helyénvalót és megtiltja nekik a rosszat. És megengedi nekik a jó dolgokat és megtiltja nekik a rosszakat." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:157]

Ez a vers világossá teszi számunkra, hogy az iszlámban bármi, ami a jólét felé vezeti az egyént vagy a társadalmat, az erkölcsileg jó, és ezért jogszerű; és bármi, ami ártalmas az egyén vagy a társadalom számára, az erkölcsileg rossz, és ezért jogellenes. Az iszlám szépségéről való példák számtalanok, ezért majdnem lehetetlen mindet idézni, mégis mi megpróbálunk itt érinteni néhányat az iszlámban található parancsok és a tilalmak közül azzal a céllal, hogy bemutassuk az olvasónak egy kis részét ennek a szépségnek. Ebben a bemutatásban jelentős mértékben a Koránra és a prófétai tanításokra fogunk támaszkodni, mivel ezek a fő forrásai annak, amit Saría (iszlám vallásjog) név alatt ismerünk.

A jót parancsolni

Egyenjogúság, mint születési előjog

Az iszlám megadta az embernek az egyenjogúságot, mint születési előjogot, és ezzel kivágta gyökerestől a szín, faj, nyelv, nemzetiség vagy társadalmi státusz mesterséges különbségeit.

يَا أَيُّهَا النَّاسُ إِنَّا خَلَقْنَاكُم مِّن ذَكَرٍ وَأُنثَىٰ وَجَعَلْنَاكُمْ شُعُوبًا وَقَبَائِلَ لِتَعَارَفُوا ۚ إِنَّ أَكْرَمَكُمْ عِندَ اللَّهِ أَتْقَاكُمْ

„Ó ti emberek! Férfiból és nőből teremtettünk benneteket. Népekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy megismerjétek egymást. Allahnál a legnemesebb közületek az, aki a legistenfélőbb köztetek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 49:13]

Ez a vers valójában az egész emberiségnek szól, és nem csak a muszlimokat hívja fel a testvériségre, mivel az egész emberiség ugyanannak a két embernek a leszármazottja, Ádámé és Éváé. A törzsek, fajok és nemzetiségek kényelmes címkék, amelyek segítségével felismerhetők különböző jellemzők. Ezek a különbségek nem érintik az ember igazi státuszát Allah előtt. A téves koncepciók a „kiválasztott" vagy pogány népekről, a társadalmi kasztokról és másodrendű állampolgárokról elavultak, és nincs helyük az iszlámban. Allahnál a legnemesebb az, aki a legistenfélőbb.

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

يَا أَيُّهَا النَّاسُ أَلَا إِنَّ رَبَّكُمْ وَاحِدٌ وَإِنَّ أَبَاكُمْ وَاحِدٌ أَلَا لَا فَضْلَ لِعَرَبِيٍّ عَلَى أَعْجَمِيٍّ وَلَا لِعَجَمِيٍّ عَلَى عَرَبِيٍّ وَلَا لِأَحْمَرَ عَلَى أَسْوَدَ وَلَا أَسْوَدَ عَلَى أَحْمَرَ إِلَّا بِالتَّقْوىَ

„Ó emberek! Az Uratok egy és az apátok is egy. Mindnyájan Ádám leszármazottai vagytok, és Ádám porból lett teremtve. Egyetlen embernek sincs előjoga egy másikkal szemben, csak a jócselekedetek által. Egy arab nem jobb, mint egy nem-arab és egy nem-arab nem jobb, mint egy arab. És egy vörös (értsd: fehér) ember nem jobb, mint egy fekete, és egy fekete nem jobb, mint egy vörös, az alázatosságot leszámítva." (Ahmad és at-Tirmidhi)

Igazságosság minden téren

Az iszlám megparancsolja az igazságosságot és megtiltja az igazságtalanságot minden téren. A Korán azt mondja:

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا كُونُوا قَوَّامِينَ بِالْقِسْطِ شُهَدَاءَ لِلَّهِ وَلَوْ عَلَىٰ أَنفُسِكُمْ أَوِ الْوَالِدَيْنِ وَالْأَقْرَبِينَ ۚ إِن يَكُنْ غَنِيًّا أَوْ فَقِيرًا

„Ó, ti, aki hisztek! Legyetek szilárdan igazságosak, ha tanúkként álltok Allah előtt, még ha magatok ellen, vagy a szülők ellen, rokonok ellen (tanúskodtok is), vagy gazdag, avagy szegény ellen." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:135]

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا كُونُوا قَوَّامِينَ لِلَّهِ شُهَدَاءَ بِالْقِسْطِ ۖ وَلَا يَجْرِمَنَّكُمْ شَنَآنُ قَوْمٍ عَلَىٰ أَلَّا تَعْدِلُوا

„Ó, ti, akik hisztek! Legyetek elhatározottan szilárdak Allahért, igazságos tanúk! És az emberek iránti haragvásotok ne vigyen benneteket arra, hogy igazságtalanok legyetek!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:8]

Az iszlám igazságossága feljebb van a más társadalmakban gyakoroltnál. Ez megadja a belső késztetést, hogy annak a tudatában cselekedjünk, hogy Allah a Mindentudó ismeri tetteink indítékait. Az iszlám megparancsolja a muszlimoknak, hogy igazságot szolgáltassanak az élet minden területén, anélkül, hogy félnének, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy ez hátrányos saját érdekeikkel szemben, vagy sérti azoknak az érdekeit, akik közel álnak hozzájuk és kedvesek számukra:

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا كُونُوا قَوَّامِينَ بِالْقِسْطِ شُهَدَاءَ لِلَّهِ وَلَوْ عَلَىٰ أَنفُسِكُمْ أَوِ الْوَالِدَيْنِ وَالْأَقْرَبِينَ ۚ إِن يَكُنْ غَنِيًّا أَوْ فَقِيرًا فَاللَّهُ أَوْلَىٰ بِهِمَا ۖ فَلَا تَتَّبِعُوا الْهَوَىٰ أَن تَعْدِلُوا ۚ وَإِن تَلْوُوا أَوْ تُعْرِضُوا فَإِنَّ اللَّهَ كَانَ بِمَا تَعْمَلُونَ خَبِيرًا

„Ó, ti, aki hisztek! Legyetek szilárdan igazságosak, ha tanúkként álltok Allah előtt, még ha magatok ellen, vagy a szülők ellen, rokonok ellen (tanúskodtok is), vagy gazdag, avagy szegény-ellen. Allah inkább jogosult velük szemben. Ne kövessétek a vágyat, hogy általa letérjetek. Ha elferdítitek (a tanúságot), avagy elfordultok, úgy Allah tudással bír arról, amit ti tesztek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:135]

Az igazságot mindig ki kell mondani, még ha ez az uralkodok ellen is van, hiszen ők sem állnak a törvény felett. Egy nemes családhoz tartozó nőt lopáson értek. Az ügy Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) elé került, és azt kérték tőle néhányan, hogy kímélje meg a büntetéstől. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt válaszolta:

"‏ إِنَّمَا هَلَكَ مَنْ كَانَ قَبْلَكُمْ أَنَّهُمْ كَانُوا يُقِيمُونَ الْحَدَّ عَلَى الْوَضِيعِ، وَيَتْرُكُونَ الشَّرِيفَ، وَالَّذِي نَفْسِي بِيَدِهِ لَوْ فَاطِمَةُ فَعَلَتْ ذَلِكَ لَقَطَعْتُ يَدَهَا .‏"‏‏ ‏البخاري

„Bizony az pusztította el azokat, akik előttetek éltek, mert a büntetést a gyengén végre hajtották, a gazdagnak pedig elengedték. Arra (esküszöm), Akinek a kezében a lelkem van! Ha Fatima (Mohamed próféta lánya) tette volna ezt (lopna), levágtam volna a kezét!" (Al-Bukhári)

ʻUmar (Allah legyen vele elégedett) kalifátusa alatt, Mohamed, 'Amr ibn Al-'As fia, akkor Egyiptom kormányzója, megkorbácsolt egy egyiptomi férfit. Az elment Medinába, és benyújtotta panaszát a kalifának, aki azonnal hívatta a kormányzót és fiát. Amikor megjelentek előtte, a kalifa átadta az ostort az egyiptomi férfinek és arra kérte, hogy ostorozza meg a kormányzó fiát az apja jelenlétében. Miután az egyiptomi bosszút állt, ʻUmar (Allah legyen vele elégedett) azt mondta neki: „Mérj egy ostor csapást a tisztelt kormányzóra is, mert a fia biztosan nem ostorozott volna meg, ha nem lett volna benne egy hamis büszkeség az apja magas rangja miatt." Az egyiptomi férfi kijelentette: „Azon, aki megostorozott engem már bosszút álltam." ʻUmar (Allah legyen vele elégedett) azt mondta: „Allahra, ha meg ostoroztad volna őt (a kormányzót) nem akadályoztalak volna meg ebben, de te a saját akaratodból megkímélted őt." Majd ʻUmar (Allah legyen vele elégedett) dühösen 'Amr bin Al-'Ashoz (Allah legyen vele elégedett) fordult: „Ó 'Amr mikor kezdted el rabszolgává tenni az embereket miközben az anyjuk szabadnak szülte őket?"

Az iszlám tiltja az igazságtalanság minden formáját, és világossá teszi számunkra, hogy akik megsérti az emberek jogait azok az Ítélet Napján elveszítik jutalmaikat azok javára akik elszenvedték az igazságtalanságot. Allah, az Igazságos, nem igazságtalanít meg senkit, és az Ítélet Napján az igazságosság lesz hatalmon.

"أتدرون من المفلس‏؟‏‏"‏ قالوا ‏:‏ "المفلس فينا من لا درهم له ولا متاع فقال‏:‏ ‏"‏إن المفلس من أمتي يأتي يوم القيامة بصلاة وصيام وزكاة، ويأتي قد شتم هذا، وقذف هذا وأكل مال هذا، وسفك دم هذا، وضرب هذا، فيعطى هذا من حسناته، وهذا من حسناته، فإن فنيت حسناته قبل أن يقضي ما عليه، أخذ من خطاياهم فطرحت عليه، ثم طرح في النار".مسلم

„Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt kérdezte: «Tudjátok ki a csődbe jutott?» Azt felelték (a társai): «Az a csődbe jutott, akinek nincs se pénze, se holmija.» Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) azonban így szólt: «Az a csődbe jutó a nemzetemből, aki a Feltámadás Napjára imádkozással, böjtöléssel és adakozással érkezik, de közben ezt megsértette, azt megrágalmazta, emennek a vagyonát habzsolta fel, amannak a vérét ontotta, amazt pedig megverte Ezért ez is, az is kivesz a jótetteiből, és amaz is kivesz a jótetteiből, és ha nem marad neki semmi a jótettekből, akkor (a bántalmazottak) rossztetteiből adnak neki, és a Tűzbe dobják őt." (Muszlim)

A becsület megóvása

Az iszlám megparancsolja a követőinek, hogy legyenek önállóak és ne okozzanak nehézséget mások számára. Minden munka, amit az ember a megélhetéséért végez, tiszteletre méltó azzal a feltétellel, hogy ne tartalmazzon illetlenséget, és ne ártson vele másoknak. Az iszlám kötelezővé teszi a követői számára, hogy a munkájukat jól végezzék, lelkiismeretesen, és kerüljék a lustaságot és a koldulást. Az iszlám úgy tartja, hogy semmiféle tisztességes munkát, amit egy ember megélhetéséért végez nem szabad lenézni. Sőt, a munka célja az ember becsületének védelme és az önmegbecsülés. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"لأن يأخذ أحدكم أحبله ثم يأتى الجبل فيأتي بحزمة من حطب على ظهره فيبيعها، فيكف الله بها وجهه، خير له من أن يسأل الناس أعطوه أومنعوه."‏البخاري

„Sokkal jobb nektek, hogy vegyetek egy kötelet, felmászatok a hegyre (vágni néhány tűzifát), lehordani a hátatokon és azt eladni, ezzel megmenteni arcotokat (a megaláztatástól), mintsem az emberektől koldulni, akár adnak nektek akár nem." (Al-Bukhári)

"مَا أَكَلَ أَحَدٌ طَعَامًا قَطُّ خَيْرًا مِنْ أَنْ يَأْكُلَ مِنْ عَمَلِ يَدِه." البخاري

„Soha senki nem evett egy jobb ételt, mint amit a saját keze munkájával szerzett meg." (Al-Bukhári)

Az iszlám arra szólítja fel a muszlimokat, hogy a munkájukban legyenek hatékonyak. Azt tanítja nekik, hogyha egy munkát érdemes elvégezni, akkor azt jól kell elvégezni. Az iszlám kijelenti, hogyha valaki közülünk elvállal egy bizonyos munkát, Isten (Allah) szereti azt Látni, hogy azt a munkát jól és hatékonyan végezzük el.

Problémák megoldása a kölcsönös konzultációval

Az iszlám felszólítja a követőit, hogy problémáikat kölcsönös konzultációval oldják meg, meghallgatva minden véleményt, feltéve hogy ezek teljes mértékben összhangban vannak a helyes érveléssel és mély tapasztalatból erednek. A Korán azt mondja:

وَالَّذِينَ اسْتَجَابُوا لِرَبِّهِمْ وَأَقَامُوا الصَّلَاةَ وَأَمْرُهُمْ شُورَىٰ بَيْنَهُمْ وَمِمَّا رَزَقْنَاهُمْ يُنفِقُونَ

„És azok, akik felelnek az ő Uruk hívására és megtartják az imát (as-salātu) és ügyüket egymás között tanácskozás (sūrā) útján beszélik meg és abból, amit Mi juttattunk nekik adakoznak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 42:38]

فَاعْفُ عَنْهُمْ وَاسْتَغْفِرْ لَهُمْ وَشَاوِرْهُمْ فِي الْأَمْرِ

„Bocsáss meg hát nekik és kérd Allah bocsánatát a számukra! Tanácskozz velük az ügyben!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:159]

Az igazság mindenáron

Az iszlám arra is ösztönzi a követőit, hogy felismerjék és megértsék a világegyetem Teremtőjét és állhatatosan éljék le életüket összhangban az Igazsággal és a Valósággal. Arra tanítja őket, hogy miután elérték a megértés szakaszát, maradjanak továbbra is megingathatatlanok, és soha ne hagyják magukat befolyásolni különböző eltévelyedő áramlatoktól, ideológiáktól és filozófiáktól, amelyek megváltoztatnák a felfogásukat. Állhatatosnak maradni jutalommal jár, és az aki ezt teszi, biztosan megkapja Allah jutalmát ebben az életben és a Túlvilágon. A Korán azt mondja:

إِنَّ الَّذِينَ قَالُوا رَبُّنَا اللَّهُ ثُمَّ اسْتَقَامُوا تَتَنَزَّلُ عَلَيْهِمُ الْمَلَائِكَةُ أَلَّا تَخَافُوا وَلَا تَحْزَنُوا وَأَبْشِرُوا بِالْجَنَّةِ الَّتِي كُنتُمْ تُوعَدُونَ ~نَحْنُ أَوْلِيَاؤُكُمْ فِي الْحَيَاةِ الدُّنْيَا وَفِي الْآخِرَةِ ۖ وَلَكُمْ فِيهَا مَا تَشْتَهِي أَنفُسُكُمْ وَلَكُمْ فِيهَا مَا تَدَّعُونَ

„Azok, akik azt mondják: «A mi Urunk Allah!» majd ezután az Egyenes Úton járnak, Angyalok ereszkednek le hozzájuk (így szólva hozzájuk): «Ne féljetek és ne szomorkodjatok! És örüljetek a Paradicsomnak, amelyre ígéretet kaptatok! ~ Mi a ti támogatóitok vagyunk az evilági és a Túlvilági létben is. Ott az lesz a tiétek, amit a lelketek megkíván és ott azt kapjátok, amit csak kértek.»" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 41:30-31]

Allah így szól az Ő Prófétájához (Allah áldásai és békéje legyen vele):

فَاسْتَقِمْ كَمَا أُمِرْتَ وَمَن تَابَ مَعَكَ

„Járj (Mohamed) hát az Egyenes Úton, ahogyan az megparancsoltatott neked, te és az, aki veled együtt megbánással fordul Allahhoz!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 11:112]

A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) őszinte tanácsában társa Sufyan ibn ʻAbdullah (Allah legyen vele elégedett) felé, egyértelművé teszi ezt a gondolatot:

مسلم ".‏قل آمنت بالله‏:‏ ثم استقم‏"

Mondd: «Hiszek Allahban», azután járj egyenesen (kövesd a helyes utat)!" (Muszlim)

A Korán azt mondja:

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا اتَّقُوا اللَّهَ وَكُونُوا مَعَ الصَّادِقِينَ

„Ó, ti akik hisztek! Féljetek Allahot! És tartozzatok az igazak közé!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 9:119]

A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"‏دع ما يريبك إلى ما لا يريبك".صحيح الترمذي

„Hagyd ott azt, ami kétséget ébreszt benned, ahhoz (fordulva) ami nem ébreszt benned kétséget!" (at-Tirmidhi)

Kedvesség mindenki iránt

Egy muszlimnak az embertársaival való kapcsolata során egy sor kötelezettségnek kell eleget tennie. Kedvesnek kell lennie a rokonokhoz, figyelmesnek a szomszédaival, legyen gyengéd és támogassa a szegényeket és az árvákat, érezzen együtt a betegekkel, forduljon megértéssel a fiatalok fellé, tisztelje az időseket, együttérzéséről biztosítja az szenvedőket és vidítsa fel a szomorúakat. A Korán azt mondja:

وَاعْبُدُوا اللَّهَ وَلَا تُشْرِكُوا بِهِ شَيْئًا ۖ وَبِالْوَالِدَيْنِ إِحْسَانًا وَبِذِي الْقُرْبَىٰ وَالْيَتَامَىٰ وَالْمَسَاكِينِ وَالْجَارِ ذِي الْقُرْبَىٰ وَالْجَارِ الْجُنُبِ وَالصَّاحِبِ بِالْجَنبِ وَابْنِ السَّبِيلِ وَمَا مَلَكَتْ أَيْمَانُكُمْ ۗ إِنَّ اللَّهَ لَا يُحِبُّ مَن كَانَ مُخْتَالًا فَخُورًا

„És szolgáljátok Allahot, és ne kövessetek el semmilyen társítást Vele szemben! A szülőkkel a helyes módon járjatok el és a rokonokkal, az árvákkal és a szegényekkel, a rokonszomszédsággal és az idegen szomszédsággal, a meghitt társsal, az úton lévővel és azokkal, akiket a jobbotok birtokol. Allah nem szereti a gőgös, büszkélkedőt." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:36]

وَاخْفِضْ جَنَاحَكَ لِمَنِ اتَّبَعَكَ مِنَ الْمُؤْمِنِينَ

„És terjeszd ki szárnyaidat azokra, akik követnek téged a hívők közül!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 26:215]

فَأَمَّا الْيَتِيمَ فَلَا تَقْهَرْ ~ وَأَمَّا السَّائِلَ فَلَا تَنْهَرْ ~ وَأَمَّا بِنِعْمَةِ رَبِّكَ فَحَدِّثْ

„Az árvát pedig ne sanyargasd! ~ Azt, aki kér, ne űzd el durván! ~ A te Urad kegyéről viszont buzgón beszélj!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 93:9-11]

أَرَأَيْتَ الَّذِي يُكَذِّبُ بِالدِّينِ ~ فَذَٰلِكَ الَّذِي يَدُعُّ الْيَتِيمَ ~ وَلَا يَحُضُّ عَلَىٰ طَعَامِ الْمِسْكِينِ

„Nem látod-e (hogyan vélekedsz arról) azt, aki hazugságnak tartja az ítéletet? ~ Ő az, aki gőgösen elutasítja az árvát, ~ És nem buzdít a szegények táplálására." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 107:1-3]

وَمَا أَدْرَاكَ مَا الْعَقَبَةُ ~ فَكُّ رَقَبَةٍ ~ أَوْ إِطْعَامٌ فِي يَوْمٍ ذِي مَسْغَبَةٍ ~ يَتِيمًا ذَا مَقْرَبَةٍ ~ أَوْ مِسْكِينًا ذَا مَتْرَبَةٍ

„Honnan tudhatnád, mi az a meredély? ~ (Az nem más, mint:) Felszabadítani egy rabszolgát, ~ Vagy ételt kínálni egy ínséges napon ~ Egy árva rokonnak. ~ Vagy egy nyomorult szegénynek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 90:12-16]

عَبَسَ وَتَوَلَّىٰ ~ أَن جَاءَهُ الْأَعْمَىٰ ~ وَمَا يُدْرِيكَ لَعَلَّهُ يَزَّكَّىٰ ~ أَوْ يَذَّكَّرُ فَتَنفَعَهُ الذِّكْرَىٰ

„Homlokát ráncolta (Mohamed), és hátat fordított. ~ Midőn odajött hozzá a vak ember. ~ És honnan tudhatod? Talán megtisztítja magát, ~ És figyel az intő szóra és használ neki az intés." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 80:1-4]

Az incidens, amire az utolsó versek utalnak, az ami a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) és egy vak ember 'Abdullah ibn Umm Maktum között zajlott le. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) nagyon mélyen le volt foglalva azzal, hogy a pogány Quraisi vezetőket az iszlámra hívja, amikor félbeszakította egy vak ember, aki eljött hozzá, hogy a Koránt tanulja és kielégülést találjon lelki vágyaira. A Prófétának (Allah áldásai és békéje legyen vele) természetesen nem tetszett, hogy félbeszakították, ezért homlokát összeráncolva hátat fordított a vak embernek, és továbbra is azzal foglalkozott, hogy a vezetők szíveit az Igazság felé fordítsa, és így támogatást kapjon az iszlám. Alighogy a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) bejezte a beszélgetést a Quraisi vezetőkkel és hazafelé tartott, megkapta a Kinyilatkoztatás, amelyet nyilvánosságra is hozott tétovázás nélkül. Ez után a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) nagy tisztelettel és megbecsüléssel fordult a vak ember felé.

Ez az eset tükrözi a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) becsületességét és őszinteséget a Kinyilatkoztatással kapcsolatban, amit megkapott. Ez a Szúra (fejezet) érdemi bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) nem volt a Korán szerzője, sem az iszlám alapítója, ahogy néhány nyugati és orientalista tévesen állítja. Ugyanis, ha ez lett volna a helyzet, akkor nem említette volna meg ezt az incidenst, amelyik után Allah enyhén megdorgálta.

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt is mondta:

"من كان يؤمن بالله واليوم الآخر، فلا يؤذِ جاره، ومن كان يؤمن بالله واليوم الآخر، فليكرم ضيفه، ومن كان يؤمن بالله واليوم الآخر، فليقل خيرًا أو ليسكت."متفق عليه

„Aki hisz Allahban és az Utolsó Napban, ne bántsa szomszédját, és aki hisz Allahban és az Utolsó Napban, tisztelje meg vendégét, és aki hisz Allahban és az Utolsó Napban, mondjon jót vagy hallgasson." (Al-Bukhári és Muszlim)

"وَاللَّهِ لاَ يُؤْمِنُ، وَاللَّهِ لاَ يُؤْمِنُ، وَاللَّهِ لاَ يُؤْمِنُ ‏"‏‏.‏ قِيلَ: "وَمَنْ يَا رَسُولَ اللَّهِ" قَالَ: ‏"‏ الَّذِي لاَ يَأْمَنُ جَارُهُ بَوَايِقَهُ." متفق عليه

«Allahra, ő nem hisz! Allahra, ő nem hisz! Allahra, ő nem hisz!» Megkérdezték: «Ki az, ó Allah Küldötte? Ő (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt válaszolta: «Akinek a szomszédja nem érzi magát biztonságba az ő ártalmától." (Al-Bukhári és Muszlim)

"لَيْسَ الْمُؤْمِنُ الَّذِي يَشْبَعُ وَجَارُهُ جَائِعٌ."صحيح الأدب المفرد

„Nem hívő az, aki jóllakik, miközben szomszédja éhezik mellette." (Al-Adab Al-Mufrad)

"خَيْرُ الأَصْحَابِ عِنْدَ اللَّهِ خَيْرُهُمْ لِصَاحِبِهِ وَخَيْرُ الْجِيرَانِ عِنْدَ اللَّهِ خَيْرُهُمْ لِجَارِهِ." صحيح الترمذي

Allah előtt a baráttok közül az a legjobb, aki a barátjához a legjobb, és Allah előtt a szomszédok közül az a legjobb, aki a legjobb a szomszédjához." (at-Tirmidhi)

"‏ مَا زَالَ جِبْرَائِيلُ يُوصِينِي بِالْجَارِ حَتَّى ظَنَنْتُ أَنَّهُ سَيُوَرِّثُهُ." متفق عليه

„Gábriel angyal annyira hangsúlyozta a szomszéd jogait, hogy azt hittem örökölni is fog." (Al-Bukhári és Muszlim)

A szülők iránti kötelességtudás

Az iszlám megparancsolja a jóságot és igazságosságot a szülők iránt, és ezt a nemes jellemvonást istenimádatnak tekinti. A Korán azt mondja:

وَوَصَّيْنَا الْإِنْسَانَ بِوَالِدَيْهِ حُسْنًا

„Örökül hagytuk az embernek, hogy a szüleivel jól bánjon!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 29:8]

وَقَضَىٰ رَبُّكَ أَلَّا تَعْبُدُوا إِلَّا إِيَّاهُ وَبِالْوَالِدَيْنِ إِحْسَانًا ۚ إِمَّا يَبْلُغَنَّ عِندَكَ الْكِبَرَ أَحَدُهُمَا أَوْ كِلَاهُمَا فَلَا تَقُل لَّهُمَا أُفٍّ وَلَا تَنْهَرْهُمَا وَقُل لَّهُمَا قَوْلًا كَرِيمًا

„Az Urad elrendelte, hogy senki mást ne szolgáljatok csak Őt! És (elrendelte továbbá) a szülőkkel szembeni illendő viselkedést. Es ha ők nálad érik el az öregkort, avagy csak egyikőjük, ne mondd nekik azt, hogy: «Off!»! És ne becsméreld őket! Kegyes szavakat mondj nekik! ~ Terjeszd ki kettejük fölé könyörületből az alázatosság szárnyát! És mondd: «Uram! Irgalmazz nekik, miként felneveltek ők engem mikor kicsi voltam.»" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:23-24]

وَوَصَّيْنَا الْإِنسَانَ بِوَالِدَيْهِ حَمَلَتْهُ أُمُّهُ وَهْنًا عَلَىٰ وَهْنٍ وَفِصَالُهُ فِي عَامَيْنِ أَنِ اشْكُرْ لِي وَلِوَالِدَيْكَ إِلَيَّ الْمَصِيرُ

„Testamentumként örökül hagytuk az embernek a szüleivel kapcsolatban (az illendő viselkedést). Hiszen az édesanyja gyengeséggel gyengeségen hordozta őt és elválasztása két évbe telt. (Meghagytuk, hogy) «Légy hálás Irántam és a szüléiddel szemben. Hozzám vezet majdan az Út.»" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 31:14]

A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"فإن الجنة تحت رجليها" صحيح النسائي

(...)A paradicsom az (édesanyád) lába alatt van." (An-Nászai)

جَاءَ رَجُلٌ إِلَى النَّبِيِّ صلى الله عليه وسلم فَاسْتَأْذَنَهُ فِي الْجِهَادِ فَقَالَ: ‏"‏ أَحَىٌّ وَالِدَاكَ ‏"‏‏.‏ قَالَ نَعَمْ‏.‏ قَالَ ‏"‏ فَفِيهِمَا فَجَاهِدْ ‏."متفق عليه

„Egy férfi jött a Prófétához (Allah áldásai és békéje legyen vele) engedélyt kérni tőle a dzsihádban való részvételre, mire a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt kérdezte tőle: «Élnek a szüleid?» mire a férfi igenlően válaszolt. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) mondta neki: «Akkor végezz dzsihádot (küzdelem Allah útján) azáltal, hogy kiszolgálod őket.»" (Al-Bukhári és Muszlim)

Tisztelet az időseknek és kedvesség a nők és fiatalok iránt

Az iszlám megparancsolja a muszlimoknak, hogy tartsák tiszteletben az időseket, és mutassanak szeretetett és irgalmat a gyermekek irányában. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"مَنْ لَمْ يَرْحَمْ صَغِيرَنَا وَيَعْرِفْ حَقَّ كَبِيرِنَا فَلَيْسَ مِنَّا."صحيح أبي داود

„Aki nem mutat könyörületet a fiatalok iránt, és nem adja meg az idősek jogát, az nem közülünk való." (Abu Daúd)

Történt egyszer, hogy:

"قبل النبي الحسن بن علي رضي الله عنهما، وعنده الأقرع بن حابس، فقال الأقرع‏: "إن لي عشرة من الولد ما قبلت منهم أحدًا‏".‏ فنظر إليه رسول الله صلى الله عليه وسلم فقال‏:‏ "من لا يرحم لا يرحم".متفق عليه

„A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) megpuszilta al-Haszan ibn Alit al-Aqra ibn Habisz jelenlétében. Al-Aqra azt mondta: «Tíz gyerekem van, de soha nem pusziltam meg egyiket sem.» Allah Küldötte (Allah áldása és békéje legyen vele) ránézett és azt mondta: «Aki nem könyörületes másokkal, az nem kap könyörületet.»" (Al-Bukhári és Muszlim)

Annak, aki az imádságot vezeti a közösségben, meg lett parancsolva, hogy ne hosszabbítsa meg az imádságot, figyelembe véve azokat, akik mögötte vannak. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

‏"‏إذا صلى أحدكم للناس، فليخفف، فإن فيهم الضعيف والسقيم والكبير‏.‏ وإذا صلى لنفسه فليطول ما شاء‏." متفق عليه

„Amikor valamelyikőtök az imát vezeti, ne hosszabbítsa meg, mert a közösségben vannak gyengék, betegek vagy idősek. Amikor egyedül imádkoztok, akkor hosszabbítsátok, ameddig csak akarjátok. " (Al-Bukhári és Muszlim)

Segíteni a rászorulókon

Az iszlám felszólítja a muszlimokat, hogy nyújtsanak segítő kezet a rászorulóknak, és hozzanak örömöt a szomorúak szívébe. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"المسلم أخو المسلم لا يظلمه ولا يسلمه‏.‏ من كان في حاجة أخيه كان الله في حاجته، ومن فرج عن مسلم كربة فرج الله عنه بها كربة من كرب يوم القيامة، ومن ستر مسلمًا ستره الله يوم القيامة." متفق عليه ( يسلمه ) يتركه إلى الظلم

„A muszlim a muszlimnak a testvére, nem követ el igazságtalanságot ellene, s nem hagyja cserben, segítség nélkül. Aki eljár testvérének dolgában, annak Allah is eljár a dolgában, aki pedig valami gondot old meg egy muszlimnak, annak Allah is megold egy gondot a Feltámadás Napjának gondjai közül. Aki eltakarja egy muszlim (hibáit), annak Allah is el fogja takarni (a hibáit) a Feltámadás Napján." (Al-Bukhári és Muszlim)

Az iszlám arra ösztönzi a muszlimokat, hogy legyenek könyörületesek a rászorulókkal, és adjanak nekik haladékot, amíg lesz elég pénzük, hogy visszafizessék az adóságukat, vagy mondjanak le az adóságról, ha annak kifizetése nehézséget okoz az adósnak. A Korán azt mondja:

وَإِن كَانَ ذُو عُسْرَةٍ فَنَظِرَةٌ إِلَىٰ مَيْسَرَةٍ ۚ وَأَن تَصَدَّقُوا خَيْرٌ لَّكُمْ

„Ha van valaki (az adósaitok között), aki szorult helyzetben van, adjatok haladékot, amíg könnyebbsége nem lesz. Ám, ha adakoztok az jobb nektek, ha ezt felfogjátok." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:280]

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

(كَانَ تَاجِرٌ يُدَايِنُ النَّاسَ، فَإِذَا رَأَى مُعْسِرًا قَالَ لِفِتْيَانِهِ تَجَاوَزُوا عَنْهُ، لَعَلَّ اللَّهَ أَنْ يَتَجَاوَزَ عَنَّا، فَتَجَاوَزَ اللَّهُ عَنْهُ) البخاري

„Volt egy kereskedő, aki adott kölcsönt az embereknek, de ha látta, hogy adósa fizetésképtelen, azt mondta alkalmazottainak: «Bocsássátok meg neki, hogy Allah megbocsásson nekünk.» És így Allah megbocsátotta bűneit." (Al-Bukhári)

Könyörület az állatokhoz

Az iszlám megparancsolja az embereknek, hogy ne csak az emberekkel legyenek könyörületesek, hanem az állatokkal szemben is. Az olyan ember, aki rosszul bánik az állatokkal, az iszlámban bűnösnek számít, és következésképen magára vonja Allah haragját. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"دَخَلَتِ امْرَأَةٌ النَّارَ فِي هِرَّةٍ رَبَطَتْهَا، فَلَمْ تُطْعِمْهَا، وَلَمْ تَدَعْهَا تَأْكُلُ مِنْ خِشَاشِ الأَرْضِ." متفق عليه

„Egy nő bement a Tűzbe (Pokol), mert megkötött egy macskát, nem adott neki enni, és nem is engedte szabadon, hogy egyen a földi férgekből." (Al-Bukhári és Muszlim)

‏ "بَيْنَمَا رَجُلٌ يَمْشِي بِطَرِيقٍ اشْتَدَّ عَلَيْهِ الْعَطَشُ فَوَجَدَ بِئْرًا فَنَزَلَ فِيهَا فَشَرِبَ ثُمَّ خَرَجَ فَإِذَا كَلْبٌ يَلْهَثُ يَأْكُلُ الثَّرَى مِنَ الْعَطَشِ فَقَالَ الرَّجُلُ لَقَدْ بَلَغَ هَذَا الْكَلْبَ مِنَ الْعَطَشِ مِثْلُ الَّذِي كَانَ بَلَغَ مِنِّي ‏.‏ فَنَزَلَ الْبِئْرَ فَمَلأَ خُفَّهُ مَاءً ثُمَّ أَمْسَكَهُ بِفِيهِ حَتَّى رَقِيَ فَسَقَى الْكَلْبَ فَشَكَرَ اللَّهُ لَهُ فَغَفَرَ لَهُ ‏"‏ ‏.‏ قَالُوا: " يَا رَسُولَ اللَّهِ وَإِنَّ لَنَا فِي هَذِهِ الْبَهَائِمِ لأَجْرًا" فَقَالَ: ‏"‏ فِي كُلِّ كَبِدٍ رَطْبَةٍ أَجْرٌ."مسلم

„Amikor egy ember úton volt, nagyon megszomjazott. Talált egy kutat, lement, ivott, és feljött. Majd meglátott egy kutyát, ami a sarat nyalta túlzott szomjúságában. Az ember azt mondta magában: «Ez a kutya annyira szenved, ahogy én az előbb». Ezért megint lement a kútba, és megtöltötte a cipőjét vízzel, a szájával megfogta (a cipőt), és megitatta a kutyát, Allah megköszönte neki ezt a cselekedetet és megbocsátott neki. Az emberek megkérdezték: «Ó Allah Küldötte! Az állatok iránti jócselekedeteinkért is jutalom jár?» Azt mondta: «Minden élő iránti jócselekedetért jutalom jár.»" (Muszlim)

" مَرَّ عَلَيْهِ حِمَارٌ قَدْ وُسِمَ فِى وَجْهِهِ فَقَالَ « لَعَنَ اللَّهُ الَّذِى وَسَمَهُ ».مسلم وسم : عُلم بالكى

„Egyszer egy arcán megjelölt szamár haladt el a Próféta előtt. Akkor a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta: «Allah átkozza meg azt, aki megjelölte ezt a szamarat (az arcán).»" (Muszlim)

Egy másik elbeszélésben:

"نهى رسول الله صلى الله عليه وسلم عن الضرب في الوجه، وعن الوسم في الوجه."مسلم

„A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) megtiltotta (az állatok) arcukon való ütését és megjelölését." (Al-Bukhári és Muszlim)

Ugyanúgy, az iszlám egyértelmű utasításokat ad, az állatoknak a megfelelő módon való levágására. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"إنَّ اللَّهَ كَتَبَ الْإِحْسَانَ عَلَى كُلِّ شَيْءٍ، فَإِذَا قَتَلْتُمْ فَأَحْسِنُوا الْقِتْلَةَ، وَإِذَا ذَبَحْتُمْ فَأَحْسِنُوا الذِّبْحَةَ، وَلْيُحِدَّ أَحَدُكُمْ شَفْرَتَهُ، وَلْيُرِحْ ذَبِيحَتَهُ."مسلم

„Valóban Allah megparancsolta, mindenben a jóságot. Tehát ha öltök, jó módon öljetek, és ha mészároltok, jó módon mészároljatok. Tehát élesítsétek meg a késeteket, hogy a mészárlás folyamata könnyű és gyors legyen." (Muszlim)

Egymás támogatása

Az iszlám felszólítja a híveit az egységre és a harmóniára, és figyelmeztet a széthúzás és a gyűlölet ellen. A Korán azt mondja:

وَاعْتَصِمُوا بِحَبْلِ اللَّهِ جَمِيعًا وَلَا تَفَرَّقُوا

„Es kapaszkodjatok Allah kötelékébe mindannyian! És ne szakadozzatok szét!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:103]

Arra is felhívja a követőit, hogy szeressék egymást, legyenek őszinték és működjenek együtt. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

‏ "المؤمن للمؤمن كالبنيان يشد بعضه بعضًا‏."‏ وشبك بين أصابعه متفق عليه

„A hívő a másik hívőnek olyan, mint a tégla, az egyik erősíti a másikat (és összefonta ujjait)." (Al-Bukhári és Muszlim)

"مثل المؤمنين في توادهم وتراحمهم وتعاطفهم، مثل الجسد إذا اشتكى منه عضو تداعى له سائر الجسد بالسهر والحمى." متفق عليه

„A hívők példája szeretetben, jóindulatban, együttműködésben és szimpátiában olyan, mint egy test. Ha egy szerve a testnek fáj, az egész test a fájdalomtól szenved, álmatlanságban és lázban." (Al-Bukhári és Muszlim)

Megbocsátás másoknak

Az iszlám felkéri a követőit, hogy bocsássanak meg azoknak, akik hibáznak velük szemben.

وَلْيَعْفُوا وَلْيَصْفَحُوا ۗ أَلَا تُحِبُّونَ أَن يَغْفِرَ اللَّهُ لَكُمْ

„Ám bocsássanak meg és tanúsítsanak elnéző jóindulatot! Vajon azt szeretnétek-e, hogy Allah ne bocsásson meg nektek?" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 24:22]

ادْفَعْ بِالَّتِي هِيَ أَحْسَنُ السَّيِّئَةَ

„Tartsd távol a rosszat olyannal, ami jobb!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 23:96]

A szerződések tiszteletbentartása

Az iszlám azt is megparancsolja a követőinek, hogy tartsanak tiszteletben minden szerződést és tegyenek eleget minden kötelezettségüknek.

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا أَوْفُوا بِالْعُقُودِ

„Ó, ti, akik hisztek! Teljesítsétek a kötelezettségeiteket!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:1]

Határozottan elítéli az árulást és a hitszegést:

وَأَوْفُوا بِالْعَهْدِ ۖ إِنَّ الْعَهْدَ كَانَ مَسْئُولًا

„Tartsátok be az egyezséget. Bizony az egyezségről megkérdeztettek.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:34]

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

‏" لكل غادر لواء يوم القيامة، يقال‏:‏ هذه غدرة فلان.‏"‏مسلم

„Mindenkinek, aki megszegett egy szövetséget, egy zászlója lesz a Feltámadás Napján, és az lesz neki mondva: «Ez a zászló a szövetség megsértését hirdeti ezzel és ezzel»." (Muszlim)

"قَالَ اللَّهُ تَعَالَى: ثَلَاثَةٌ أَنَا خَصْمُهُمْ يَوْمَ الْقِيَامَةِ: رَجُلٌ أَعْطَى بِي ثُمَّ غَدَرَ، وَرَجُلٌ بَاعَ حُرًّا فَأَكَلَ ثَمَنَهُ، وَرَجُلٌ اسْتَأْجَرَ أَجِيرًا فَاسْتَوْفَى مِنْهُ وَلَمْ يُعْطِهِ أَجْرَهُ."البخاري

„Allah azt mondja: «Három embernek vagyok az ellenfele a Feltámadás Napján és ha én az ellenfele vagyok valakinek le is fogom győzni őt: egy ember aki a nevemben ígéretet tesz és utána árulónak bizonyul; egy aki rabszolgává tesz egy szabad embert és bekebelezi az árát, és egy ember, aki alkalmaz egy dolgozót, de nem adja meg neki a jogos bérét.»" (Al-Bukhári)

Az iszlám a hűtlenséget képmutatásnak ítéli meg, amely maga után vonja Allah haragját és a büntetést a Túlvilágon. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"أربع من كن فيه كان منافقًا خالصًا، ومن كانت فيه خصلة منهن كانت فيه خصلة من نفاق حتى يدعها‏:‏ إذا أؤتمن خان، وإذا حدث كذب، وإذا عاهد غدر، وإذا خاصم فجر."متفق عليه

„Aki rendelkezik ezzel a négy tulajdonsággal, az egy merő képmutató: ha beszél, hazudik; ha megígér valamit, megszegi; ha szerződést köt, hitszegőnek bizonyul; és ha vitatkozik, nagyon oktalan, sértő (igazságtalan) módon viselkedik." (Al-Bukhári és Muszlim)

Megbékélés konfliktusok idején

Az iszlám arra ösztönzi híveit, hogy oldják meg, ha valamiben különbség támad közöttük, és a rendezzék a vitákat, hogy előkészítsék az utat egy békés és harmonikus társadalom részére. Azt is kéri tőlük, hogy békítsék ki a vitázó feleket.

إِنَّمَا الْمُؤْمِنُونَ إِخْوَةٌ فَأَصْلِحُوا بَيْنَ أَخَوَيْكُمْ

„Bizony a hívők egymás testvérei! Tartsatok hát békét a két testvér között!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 49:10]

فَاتَّقُوا اللَّهَ وَأَصْلِحُوا ذَاتَ بَيْنِكُمْ

„Féljétek Allahot! És az egymás közötti békességet áhítozzátok!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 8:1]

A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"تَعْدِلُ بَيْنَ اثْنَيْنِ صَدَقَةٌ." متفق عليه

„Igazságot tenni két ember között (kibékíteni őket), adomány." (Al-Bukhári és Muszlim)

A jót parancsolni és a rosszat tiltani

A jót parancsolni és a rosszat tiltani kulcsszerepet játszik a társadalom egészének megreformálásában, és egy nagyon hatékony eszköz a rossz felszámolására. Az iszlám felszólítja követőit, hogy fáradságot nem kímélve tegyenek eleget minden kötelezettségüknek, segítsék egymást, legyenek türelmesek, szilárdan rendíthetetlenek az igazság mellet a korrupciótól, hanyatlástól és spirituális stagnálástól szenvedő világban. A Korán azt mondja:

وَلْتَكُن مِّنكُمْ أُمَّةٌ يَدْعُونَ إِلَى الْخَيْرِ وَيَأْمُرُونَ بِالْمَعْرُوفِ وَيَنْهَوْنَ عَنِ الْمُنكَرِ ۚ وَأُولَٰئِكَ هُمُ الْمُفْلِحُونَ

„És így belőletek olyan közösség válhasson, amely felhív a jóra, megparancsolja a helyénvalót (al-maʻrūfu, az Iszlám által megparancsolt és elrendelt dolgok összessége) és megtiltja a rosszat (al-munkaru, az Iszlám által megtiltott és kifogásolt dolgok összessége). Ők lesznek a boldogulok." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:104]

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"‏ مَنْ دَعَا إِلَى هُدًى كَانَ لَهُ مِنَ الأَجْرِ مِثْلُ أُجُورِ مَنْ يَتَّبِعُهُ لاَ يَنْقُصُ ذَلِكَ مِنْ أُجُورِهِمْ شَيْئًا وَمَنْ دَعَا إِلَى ضَلاَلَةٍ كَانَ عَلَيْهِ مِنَ الإِثْمِ مِثْلُ آثَامِ مَنْ يَتَّبِعُهُ لاَ يَنْقُصُ ذَلِكَ مِنْ آثَامِهِمْ شَيْئًا." ‏مسلم

„Annak, aki útmutatást nyújt (az embereknek) ugyanaz a jutalom jár, mint azoknak a jutalma, akik követik azt anélkül, hogy ezeknek a jutalma csökkenne is bármenyire. Azt, aki rossz útmutatást nyújt (az embereknek), ugyanaz a bűn fogja terhelni, mint akik követik őt anélkül, hogy ezeknek a bűne csökkenne is bármenyire." (Muszlim)

"مَنْ دَلَّ عَلَى خَيْرٍ, فَلَهُ مِثْلُ أَجْرِ فَاعِلِهِ."مسلم

„Annak, aki jó cselekedetre hív (másokat), ugyanaz lesz a jutalma, mint annak aki azt cselekszi." (Muszlim)

A Korán megdicséri a muszlim közösséget ezért a nemes vonásért:

كُنتُمْ خَيْرَ أُمَّةٍ أُخْرِجَتْ لِلنَّاسِ تَأْمُرُونَ بِالْمَعْرُوفِ وَتَنْهَوْنَ عَنِ الْمُنكَرِ وَتُؤْمِنُونَ بِاللَّهِ

„Ti vagytok a legjobb Közösség, amely (valaha is) elküldetett a emberiség számára. Ti megparancsoljátok a helyénvalót, és megtiltjátok a rosszat és hisztek Allahban." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:110]

Ha ezeket az Isteni parancsokat elhanyagolják, a rossz fog érvényesülni mindenféle kétség nélkül, és akkor a becsületest és a tisztességtelent is elátkozza Allah haragja. A Korán így szól Izrael fiairól:

لُعِنَ الَّذِينَ كَفَرُوا مِن بَنِي إِسْرَائِيلَ عَلَىٰ لِسَانِ دَاوُودَ وَعِيسَى ابْنِ مَرْيَمَ ۚ ذَٰلِكَ بِمَا عَصَوا وَّكَانُوا يَعْتَدُونَ ~ كَانُوا لَا يَتَنَاهَوْنَ عَن مُّنكَرٍ فَعَلُوهُ ۚ لَبِئْسَ مَا كَانُوا يَفْعَلُونَ

„Megátkozhattak azok, akik hitetlenkedtek Izrael fiai közül, Dáwud (Dávid) és Jézus, Mária fia szája által. Ez azért történt, mivel ellenszegültek és átlépték (a törvényileg megszabott határokat). ~ És nem tiltották meg egymásnak a rosszat, amit elkövettek. Ó, milyen rossz az, amit csinálnak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:78-79]

A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) egy gyönyörű példázatott fogalmazott meg ezzel kapcsolatban:

"مثل القائم على حدود الله والواقع فيها كمثل قوم استهموا على سفينة، فصار بعضهم أعلاها وبعضهم أسفلها، وكان الذين في أسفلها إذا استقوا من الماء مروا على من فوقهم فقالوا‏:‏ لو أنا خرقنا في نصيبنا خرقًا ولم نؤذ من فوقنا، فإن تركوهم وما أرادوا هلكوا وهلكوا جميعًا، وإن أخذوا على أيديهم نجوا ونجوا جميع."البخاري

„A példája annak az embernek, aki betartja Allah előirt határait, és annak, aki áthágja azokat, összehasonlítható az olyan emberekével, akik egy hajó fedélzetén sorsot húztak és így néhányan közülük az alsó részre, néhányan pedig felső részre kerültek. Amikor az alsó részen lévőknek szükségük volt vízre, elmente a fentiekhez és azt mondták nekik: «Hogyha egy lyukat fúrnánk a hajó aljába, nem ártanánk nektek.» Ha a felső részen lévők megengedik, hogy véghez vigyék tervüket, mind elfognak veszni, de ha nem engedik meg azt, akkor mind meg fognak menekülni." (Al-Bukhári)

Az iszlám megparancsolja a muszlimoknak, hogy tartsák be ezeket az isteni parancsokat a legjobb tudásuk szerint. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"مَنْ رَأَى مُنْكَرًا فَغَيَّرَهُ بِيَدِهِ فَقَدْ بَرِئَ وَمَنْ لَمْ يَسْتَطِعْ أَنْ يُغَيِّرَهُ بِيَدِهِ فَغَيَّرَهُ بِلِسَانِهِ فَقَدْ بَرِئَ وَمَنْ لَمْ يَسْتَطِعْ أَنْ يُغَيِّرَهُ بِلِسَانِهِ فَغَيَّرَهُ بِقَلْبِهِ فَقَدْ بَرِئَ وَذَلِكَ أَضْعَفُ الإِيمَانِ."مسلم

„Aki közületek lát egy rossz tettet, változtassa meg (állítsa meg) kezével (tetteivel). Ha nem tudja, változtassa meg a nyelvével, ha nem tudja, akkor (gyűlölje) a szívével, és ez a leggyengébb (szintje) a hitnek." (Muszlim)

Kideríteni a kijelentések helyességét

Az iszlámnak egy másik figyelemre méltó szépsége az, hogy megparancsolja a követőinek, hogy mindenesetben derítsék ki a kijelentések helyességét, hogy elkerüljék az igazságtalanságot másokkal szemben:

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا إِن جَاءَكُمْ فَاسِقٌ بِنَبَإٍ فَتَبَيَّنُوا أَن تُصِيبُوا قَوْمًا بِجَهَالَةٍ فَتُصْبِحُوا عَلَىٰ مَا فَعَلْتُمْ نَادِمِينَ

„Ó ti, akik hisztek! Ha egy bűnös ember jön hozzátok különböző hírekkel, akkor lássátok tisztán a különbséget, nehogy egy népet sújtsatok tudatlanságból és majdan megbánjátok azt, amit tettetek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 49:6]

وَلَا تَقْفُ مَا لَيْسَ لَكَ بِهِ عِلْمٌ ۚ إِنَّ السَّمْعَ وَالْبَصَرَ وَالْفُؤَادَ كُلُّ أُولَٰئِكَ كَانَ عَنْهُ مَسْئُولًا

„Es ne kövesd azt, amiről neked nincs tudásod! Bizony a hallásról, a látásról és a szívről -mindezekről- megkérdeztettek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:36]

A legjobb jellem

Az iszlám arra szólítja fel hívőit, hogy nemes jelemmel rendelkezzenek, és bőséges jutalmat ígér érte. Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) a következőket mondta:

"أَكْمَلُ الْمُؤْمِنِينَ إِيمَانًا أَحْسَنُهُمْ خُلُقًا وَخِيَارُكُمْ خِيَارُكُمْ لِنِسَائِهِمْ خُلُقًا."صحيح أبي داود والترمذي

„Azok a hívők, akiknek a legteljesebb a hite, ők a legjobb jelleműek, és a legjobbak közületek azok, aki a legjobbak a feleségeikkel." (at-Tirmidhi)

"‏ إِنَّ الْمُؤْمِنَ لَيُدْرِكُ بِحُسْنِ خُلُقِهِ دَرَجَةَ الصَّائِمِ الْقَائِمِ." صحيح أبي داود

„A jó jellemével a hívő el fogja érni azoknak a rangját, akik (nappal) böjtölnek és éjjeli imádkoznak." (Abu Daúd)

"‏إِنَّ مِنْ أَحَبِّكُمْ إِلَىَّ وَأَقْرَبِكُمْ مِنِّي مَجْلِسًا يَوْمَ الْقِيَامَةِ أَحَاسِنَكُمْ أَخْلاَقًا وَإِنَّ أَبْغَضَكُمْ إِلَىَّ وَأَبْعَدَكُمْ مِنِّي مَجْلِسًا يَوْمَ الْقِيَامَةِ الثَّرْثَارُونَ وَالْمُتَشَدِّقُونَ وَالْمُتَفَيْهِقُونَ." ‏ صحيح الترمذي وَالْمُتَفَيْهِقُونَ: المتكبرون

„Valóban, akik a legkedvesebbek nekem közületek, és akik a legközelebb fognak ülni hozzám az Ítélet Napján, ők azok, akiknek a jelleme a legjobb. És valóban, akiket a legjobban fogok utálni, és akik a legtávolabb fognak ülni hozzám az Ítélet Napján, azok a Thartharun (bőbeszédűek), a Mutashaddiqun (nagyszájúak) és a Muthafaihiqun (arrogánsak)." (at-Tirmidhi)

A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azért lett elküldve, hogy tegye teljessé a legnemesebb jellemvonást. Erről ő (Allah áldásai és békéje legyen vele) ezt mondta:

قال شعيب الأرنؤوط : صحيح "إنما بعثت لأتمم صالح الأخلاق."

„Csak azért lettem elküldve, hogy tökéletesítsem a jó erkölcsi jellemet." (Musznád Ahmed)

Minden vallási kötelezettségnek, mint az ima, a böjt és a zarándoklat az a célja, hogy ápolja a jó jellemet. A Korán azt mondja:

الْحَجُّ أَشْهُرٌ مَّعْلُومَاتٌ ۚ فَمَن فَرَضَ فِيهِنَّ الْحَجَّ فَلَا رَفَثَ وَلَا فُسُوقَ وَلَا جِدَالَ فِي الْحَجِّ ۗ وَمَا تَفْعَلُوا مِنْ خَيْرٍ يَعْلَمْهُ اللَّهُ ۗ وَتَزَوَّدُوا فَإِنَّ خَيْرَ الزَّادِ التَّقْوَىٰ

„A zarándoklat az ismert hónapokban (történhet). És, aki ezekben (a hónapokban) magára vállalta a zarándoklat elvégzését, az ne éljen házaséletet, ne végezzen bűnös dolgot és ne vitázzon a zarándoklat alatt. Bármi jót tesztek is, arról Allah tud. Lássátok el magatokat útravalóval!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:197]

اتْلُ مَا أُوحِيَ إِلَيْكَ مِنَ الْكِتَابِ وَأَقِمِ الصَّلَاةَ ۖ إِنَّ الصَّلَاةَ تَنْهَىٰ عَنِ الْفَحْشَاءِ وَالْمُنكَرِ

„Recitáld (Mohamed) azt, amire sugallatot kaptál a Könyvből! És végezd el az imát! Bizony az ima eltilt (és megvéd) a bűnös dolgoktól és a kifogásolhatótól." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 29:45]

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"‏الصِّيَامُ جُنَّةٌ إِذَا كَانَ أَحَدُكُمْ صَائِمًا فَلاَ يَرْفُثْ وَلاَ يَجْهَلْ فَإِنِ امْرُؤٌ قَاتَلَهُ أَوْ شَاتَمَهُ فَلْيَقُلْ إِنِّي صَائِمٌ إِنِّي صَائِمٌ." البخاري

„A böjt oltalom, ezért ha valamelyikkőtök böjtnapot tart, akkor ne beszéljen csúnyán, ne kiabáljon veszekedve, és ha valaki szidja őt, vagy verekedni akar vele, akkor mondja azt kétszer: «Én böjtölök. Én böjtölök.»" (Al-Bukhári)

"مَنْ لَمْ يَدَعْ قَوْلَ الزُّورِ وَالْعَمَلَ بِهِ فَلَيْسَ لِلَّهِ حَاجَةٌ فِي أَنْ يَدَعَ طَعَامَهُ وَشَرَابَهُ." البخاري

„Aki nem hagyja el a hamis beszédet és a hamis cselekedetet, Allahnak nincs szüksége arra, hogy elhagyja ételét és italát." (Al-Bukhári)

A nagylelkűségért jutalom jár

A Korán azt mondja:

وَمَا تُنفِقُوا مِنْ خَيْرٍ فَلِأَنفُسِكُمْ ۚ وَمَا تُنفِقُونَ إِلَّا ابْتِغَاءَ وَجْهِ اللَّهِ ۚ وَمَا تُنفِقُوا مِنْ خَيْرٍ يُوَفَّ إِلَيْكُمْ وَأَنتُمْ لَا تُظْلَمُونَ

„Ha valamit a magatok javából adakoztok, az saját magatoknak jó. De csak úgy adakozzatok, hogy Allah tetszését keresitek. Amit a javaitokból adakoztok az visszafizettetik nektek. Semmiben sem szenvedtek el jogtalanságot." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:272]

وَمَا تُنفِقُوا مِنْ خَيْرٍ فَإِنَّ اللَّهَ بِهِ عَلِيمٌ

„Bármi jót is adakoztok, arról Allahnak tudomása van." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:273]

رجلاً سأل رسول الله صلى الله عليه وسلم ‏:‏ "أى الإسلام خير‏؟"‏ قال:‏ "‏تطعم الطعام، وتقرأ السلام على من عرفت ومن لم تعرف."متفق عليه

„Egy férfi megkérdezte a Prófétát (Allah áldásai és békéje legyen vele): «Melyik cselekedett az iszlámban a legjobb?» Erre ő (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt felelte: „Ha ételt adsz (a szegények és a szűkölködőnek), és üdvözlöd azt, akit ismersz és azt is, akit nem ismersz." (Al-Bukhári ás Muszlim)

Jabir (Allah legyen vele elégedett) a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) egyik társa azt mondta:

‏ "ما سئل رسول الله صلى الله عليه وسلم شيئاً قط فقال‏:‏ لا." متفق عليه

„Allah Küldötte soha nem mondta, hogy «nem» senkinek, aki kért tőle valamit." (Al-Bukhári és Muszlim)

Másnak azt szeretni, amit magunknak

Az iszlám felszólítja a követőit, hogy másnak is azt kívánják, mint amit saját maguknak, és úgy viselkedjenek másokkal szemben, ahogy szeretnék, hogy mások velük viselkedjenek. A Korán így beszél az igazi hívőkről:

وَيُؤْثِرُونَ عَلَىٰ أَنفُسِهِمْ وَلَوْ كَانَ بِهِمْ خَصَاصَةٌ

„Sőt, maguk elé helyezik őket, még ha ezáltal törést szenvednének is." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 59:9]

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) a következőket mondta:

"لَا يُؤْمِنُ أَحَدُكُمْ حَتَّى يُحِبَّ لِأَخِيهِ مَا يُحِبُّ لِنَفْسِهِ."متفق عليه

„A muszlim nem lesz igaz hívő, amíg azt nem szeretné muszlim testvérének, amit magának szeretne." (Al-Bukhári)

"من كان معه فضل ظهر فليعد به على من لا ظهر له، ومن كان له فضل من زاد فليعد به على من لا زاد له." مسلم

„Akinek több háta van (lovaglásra való állat), adjon annak is, akinek nincs, és akinek felesleges étele van, adjon annak is, akinek semmije sincs." (Muszlim)

E prófétai hagyomány elbeszélője azt mesélte, hogy: „A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) addig folytatta a felsorolást, amíg azt hittük, hogy nincs jogunk semmiből sem tartalékolni."

Mások becsületét megvédeni

Az iszlám arra kötelez minden muszlimot, hogy megvédje hittestvérei becsületét, a vagyonukat és vérüket, azok távollétükben, amennyire csak képesek rá. Abu Darda (Allah legyen vele elégedett), a híres hadísz elbeszélő, arról számolt be, hogy egy férfi rágalmazott egy másikat annak távollétében, majd egy jelenlévő megvédte azt. Erre a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) aki tanúja volt a történteknek, azt mondta:

"من رد عن عِرض أخيه، رد الله عن وجهه النار يوم القيامة."صحيح الترمذي

„Azt, aki megvédi a (muszlim) testvére becsületét, Allah megvédi majd az ő arcát a Tűztől a Feltámadás Napján." (at-Tirmidhi)

A türelem érdeme és jutalma

Az iszlám arra kéri a követőit, hogy legyenek türelmesek és kitartóak három esetben: legyenek türelmesek és állhatatosak, amikor Allah parancsait teljesítik, legyenek türelmesek, amikor arra törekednek, hogy elkerüljék azt, amit Allah megtiltott, és legyenek türelmesek, amikor csapás sújt rájuk. A türelem sok dolgot foglal magában, például az alaposságot és a nem elhamarkodottságot is. Türelem annyit jelent, mint kitartás, állhatatosság, határozottság a cél eléréséért, derűs hozzáállás és beletörődés a szenvedésben vagy bánatban. Türelem annyit jelent, mint átváltoztatni a passzivitást és a közönyt az állandóságra és a kitartásra.

A türelem és az ima rendkívül hasznos eszközök a csapások és a nehézségek idején. A Korán azt mondja:

وَاسْتَعِينُوا بِالصَّبْرِ وَالصَّلَاة

„Az állhatatos türelemtől és az imától kérjétek a segítséget!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:45]

Az iszlámban a türelemnek rendkívül nagy az érdeme, és a jutalom érte Allahnál határtalan. A Korán azt mondja:

وَاصْبِرْ فَإِنَّ اللَّهَ لَا يُضِيعُ أَجْرَ الْمُحْسِنِينَ

„Légy állhatatosan kitartó! Allah bizony nem vesztegeti el a helyesen cselekvők jutalmát." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 11:115]

وَإِن تَصْبِرُوا وَتَتَّقُوا فَإِنَّ ذَٰلِكَ مِنْ عَزْمِ الْأُمُورِ

„Ám, ha állhatatosan kitartóak vagytok és félitek (Allahot), úgy ez a dolgok (isteni) elhatározásából fakad." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:186]

Tisztaság az élet minden területén

Ha közelebbről megnézzük az iszlám tanításait, ki fog kiderülni, hogy a tisztaságot parancsolja meg az élet minden területén.

Az iszlám megparancsolja követőinek, hogy a jobb kezüket használják, miközben esznek vagy isznak, mert a bal kéz kizárólag olyan dolgokra fenntartott, mint a tisztálkodás az illemhelyen elvégzett dolgok után. Ez a kiváló életmód segít az embernek, hogy mindenkor tisztában legyen vele, melyik kezét mire használja.

A tisztaság kedvéért az iszlám megtiltja bizonyos ételek fogyasztását. A Korán azt mondja:

إِنَّمَا حَرَّمَ عَلَيْكُمُ الْمَيْتَةَ وَالدَّمَ وَلَحْمَ الْخِنزِيرِ وَمَا أُهِلَّ بِهِ لِغَيْرِ اللَّهِ

„És csupán a döglött, elhullott állat tiltatott meg a számotokra és a vér és a disznóhús és az, ami levágásakor nem Allah nevében vágatott le." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:173]

حُرِّمَتْ عَلَيْكُمُ الْمَيْتَةُ وَالدَّمُ وَلَحْمُ الْخِنزِيرِ وَمَا أُهِلَّ لِغَيْرِ اللَّهِ بِهِ وَالْمُنْخَنِقَةُ وَالْمَوْقُوذَةُ وَالْمُتَرَدِّيَةُ وَالنَّطِيحَةُ وَمَا أَكَلَ السَّبُعُ إِلَّا مَا ذَكَّيْتُمْ

„Tilalmassá tétetett a számotokra a döglött állat, a vér, a sertés hús és mindaz, ami nem Allahnak áldoztatott fel és az, ami megfojtatott, az agyonütött, a halálra zúzott, a felöklelt és az is, amiből a vadállatok téptek már. Kivéve, ha ti vágjátok le." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:3]

Ha egy állat fojtás, erős ütés, fejre esés folytán pusztul el, egy másik állat döfi fel vagy egy vadállat támadja meg, ez az állat dögnek számit, mivel a vére belealvadt a testébe, még mielőtt kifolyt volna. Azonban ha a vérzés nem ál le, és végrehajtják a rituális levágását, Allah nevében, akkor ennek az állatnak a húsa megengedett a fogyasztásra. A dög, az elpusztult állat húsa vagy a vér természetesen visszataszító, mint élelmiszer. A sertésnek több a zsírja, mint a húsa, és minden kardiológus ezt a húst tiltja meg legelőször a betegeinek. A sertés van a legjobban kitéve a betegségeknek, mint például a trichina, egy élősködő fonálféreg, amely a bélcsatornájában és izomzatában él.[13]

Az iszlámban a tisztaság a hit része, ahogyan maga a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) világosan kijelentette. Az ima nem érvényes Wudhu' (rituális mosakodás) nélkül. Ennek a mosakodás alkalmával azokat a testrészeket kell megmosni, amelyek általában ki vannak téve a kosznak és pornak, mint az arc, a kezek és a lábak.

A rituális mosakodást érvényteleníti, ha valaki eleget tesz a természet hívásának, az alvás, a szexuális kapcsolat, stb. A rituális fürdést (ghuszl), ami az egész test lemosásával jár, alváskor beálló magömlés, közösülés, menstruációs és a gyermekágyi vérzés után kell elvégezni.

A tisztaság fontossága és jótékony hatása a muszlimokra kristálytiszta számunkra, ha csak arra gondolunk, hogy az ima elvégzéséhez kötelező a mosakodás. Allah szereti azokat, akik megtisztulnak.

اللَّهَ يُحِبُّ التَّوَّابِينَ وَيُحِبُّ الْمُتَطَهِّرِينَ

„Allah szereti a megbánásra készeket és azokat, akik megtisztulnak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:222]

A rosszat tiltani

Paráznaság és a házasságtörés

Az iszlám tiltja a paráználkodást, a házasságtörést és minden olyan tettet, ami ezekhez vezethet, mint például a kéjsóvár pillantást vagy a privát találkozásokat. Elrendelte a házasságtörők megkövezését és a paráználkodók nyilvános megkorbácsolását, azzal a céllal, hogy megvédje az emberek becsületét, fenntartsa az erkölcsi értékeket, ösztönözze a tisztességet és az erkölcsösséget, és megvédje a társadalom egészét az erkölcsi romlástól és a teljes elpusztításától.

Ezzel a témával kapcsolatban a jól ismert mondás miszerint „jobb megelőzni, mint gyógyítani", az iszlámban teljesen megállja a helyét, mert az iszlám minden szükséges megelőző intézkedést megtesz a morális értékek degenerációja ellen a muszlim társadalomban. A Korán meghatározza, hogy tilos minden olyasfajta cselekedet, ami gyalázatos dolgokhoz vezethet. A Korán azt mondja:

وَلَا تَقْرَبُوا الزِّنَىٰ إِنَّهُ كَانَ فَاحِشَةً وَسَاءَ سَبِيلًا

„Ne közeledjetek a paráznasághoz! Bizony förtelmes dolog az! És milyen borzalmas út!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:32]

Ezt a verset kommentálva, Yusuf Ali, így írt:

„A házasságtörés nem csak, hogy önmagában szégyenletes és ellentmond minden önmegbecsülésnek vagy mások iránti tiszteletnek, de megnyitja az utat sok más rossz dolog felé is. Tönkre tesz a családot, a már megszületett vagy a megszületendő gyerekek érdekeit sérti, gyilkosságokhoz és viszályokhoz vezethet, a vagyon és a hírnév elvesztéséhez, és véglegesen meglazítja a társadalom kötelékeit. Nemcsak magát a bűnt kell kerülni, hanem minden kísértést is, ami hozzá vezethet."[14]

Uzsorakamat

Az iszlám a lehető leghatározottabban tiltja az uzsorát a számos társadalmi bajok miatt, amiket az kivált. Az iszlám értékrend szerint az uzsorás ügyletek képviselik az indokolatlan nyereségek fontos forrását. A Korán megtiltja a követőinek, hogy jogtalanul szerezzék meg maguknak a mások tulajdonát.

وَلَا تَأْكُلُوا أَمْوَالَكُم بَيْنَكُم بِالْبَاطِلِ وَتُدْلُوا بِهَا إِلَى الْحُكَّامِ لِتَأْكُلُوا فَرِيقًا مِّنْ أَمْوَالِ النَّاسِ بِالْإِثْمِ

„És ne faljátok fel egymás között a vagyonotokat haszontalan bűnös módon! És a bírókat ne igyekezzetek általa befolyásolni, hogy így az emberek javainak egy részét bűnös módon eltékozolhassátok." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:188]

Az uzsora képviseli a legelterjedtebb formáját a mások tulajdonának jogszerűtlen megszerzésére. Ez „nem csak az igazságtalanság egyik forrása, de az erőforrások helytelen elosztását, szabálytalan növekedést, gazdasági ingatagságot és sok más gazdasági problémát is jelent." [15]

Az iszlám célja, hogy fenntartsa az igazságosságot és felszámolja kizsákmányolás minden formáját. Az uzsorás ügyletek rontják az emberi kapcsolatokat a felmerülő károk miatt, amit az adósok elszenvednek. Ugyanakkor megnő azoknak a teljesítmény nélküli embercsoportoknak a száma, akik nem hasznosak a társadalom számára. Másrészt, a jogszerű kereskedelem vagy ipar, amelyet a Korán méltat, és amire ösztönöz, növeli az emberek és nemzetek jólétét és stabilitását.

Az uzsorától való függés határozottan bátorítja az eredménytelenség kultúráját, az élősködő és önző embereket, akik a társadalomnak többet ártanak mint jót hoznának. A Korán azt mondja:

الَّذِينَ يَأْكُلُونَ الرِّبَا لَا يَقُومُونَ إِلَّا كَمَا يَقُومُ الَّذِي يَتَخَبَّطُهُ الشَّيْطَانُ مِنَ الْمَسِّ ۚ ذَٰلِكَ بِأَنَّهُمْ قَالُوا إِنَّمَا الْبَيْعُ مِثْلُ الرِّبَا ۗ وَأَحَلَّ اللَّهُ الْبَيْعَ وَحَرَّمَ الرِّبَا ۚ فَمَن جَاءَهُ مَوْعِظَةٌ مِّن رَّبِّهِ فَانتَهَىٰ فَلَهُ مَا سَلَفَ وَأَمْرُهُ إِلَى اللَّهِ ۖ وَمَنْ عَادَ فَأُولَٰئِكَ أَصْحَابُ النَّارِ ۖ هُمْ فِيهَا خَالِدُونَ

„Akik az uzsorát habzsolják, azok úgy támadnak fel, mint az, akit a sátán kényszerített lebomlásra az érintésével. Ez azért történik, mivel azt mondták: «Az adásvétel olyan, mint az uzsora. Allah megengedetté tette az adásvételt, ám megtiltotta az uzsorát.» Akihez eljött az intés az Urától és véget vet (a tiltottnak) annak maradjon meg a korábban szerzett. A döntés róla Allahra tartozik. Ám, akik visszatérnek (és tovább csinálják) ők a Tűz népe, örökkön abban időznek majdan." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:275]

يَمْحَقُ اللَّهُ الرِّبَا وَيُرْبِي الصَّدَقَاتِ ۗ وَاللَّهُ لَا يُحِبُّ كُلَّ كَفَّارٍ أَثِيمٍ

„Allah elveszi áldását az uzsoráról, ám az adakozást gyümölcsözővé teszi. Allah nem szeret egyetlen tagadó bűnöst sem." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:276]

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا اتَّقُوا اللَّهَ وَذَرُوا مَا بَقِيَ مِنَ الرِّبَا إِن كُنتُم مُّؤْمِنِينَ ~ فَإِن لَّمْ تَفْعَلُوا فَأْذَنُوا بِحَرْبٍ مِّنَ اللَّهِ وَرَسُولِهِ ۖ وَإِن تُبْتُمْ فَلَكُمْ رُءُوسُ أَمْوَالِكُمْ لَا تَظْلِمُونَ وَلَا تُظْلَمُونَ

„Ó, ti, akik hisztek! Féljetek Allahot! És engedjétek el azt, ami az uzsorából fennmaradt, ha igazán hívők vagytok! ~ Am, ha ezt nem teszitek meg, akkor háború jelentetik be ellenetek Allahtól és az Ő Küldöttétől. Ha megbánást mutattok, akkor megillet benneteket a tökétek. Így nem követtek el jogtalanságot és titeket sem ér jogtalanság." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:278-279]

Alkoholtartalmú italok

Az iszlám tiltja az alkoholtartalmú italok fogyasztását és „minden rossz gyökerének" hívja a sok rossz miatt, amit ezek okoznak. A Korán azt mondja:

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا إِنَّمَا الْخَمْرُ وَالْمَيْسِرُ وَالْأَنصَابُ وَالْأَزْلَامُ رِجْسٌ مِّنْ عَمَلِ الشَّيْطَانِ فَاجْتَنِبُوهُ لَعَلَّكُمْ تُفْلِحُونَ

„Ó, ti, akik hisztek! Bizony a bor, a szerencsejáték, az áldozati kövek és a sorshúzás nyilai csupán a sátán művének szennye. Kerüljétek el! Talán boldogultok." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:90]

Azzal, hogy megtilt mindenfajta bódító szert, az iszlámnak az a szándéka, hogy egy felelősségteljes és megbízható társadalmat hozzon létre, amely mentes minden függőségtől. Azt akarja, hogy a társadalom minden tagja megőrizze józanságát és elméjét hatékonyan, eredményesen használja, megvédje a tulajdonukat a szükségtelen és túlzott költségektől és megvédje tisztaságukat és jó jellemüket.

Azok, akik rabjaik ezeknek a megvetendő italoknak, először meg kell, hogy bánják bűnüket. Amennyiben továbbra is ebben a bűnben maradnak, ami negatívan kihat az egész társadalomra, a büntetésűk nyilvános megkorbácsolás lesz, ami elrettentő példának szolgál mindenki számára.

Erkölcstelen viselkedés

Az iszlám teljesen megtiltja azt, hogy a férfiak a nőket utánozzák, és fordítva, úgy kinézetre mint viselkedésre. A másik nem utánzása mind öltözködés, viselkedés, vagy beszédstílusban, kétségtelenül egy nyilvánvaló eltévelyedés a helyestől és természetestől.

Az effajta viselkedést engedélyezni a fejlődés és a civilizáció nevében több társadalomban számos szociális, erkölcsi vagy fizikai betegségekhez vezetett.

Az iszlám azt várja el a követőitől, hogy tartsák be a természet diktálta nemes elveket, mert az ember muszlimnak lett teremtve, más szavakkal ártatlanak, tisztának, igazságosnak, jóra hajlónak és erényesnek. A perverziók hálója, ami eluralkodott az újszülött környezetében az, ami megváltoztatja a természetes, iszlám szerinti tisztaságát, elfordítja tőle és tisztátlanná, hamissá változtatja, hogy arra vágyakozzon, ami rossz és káros. Ez eltávolítja az embereket az Egyetlen és Igaz Isten imádásától.

A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

‏"‏ مَا مِنْ مَوْلُودٍ إِلاَّ يُولَدُ عَلَى الْفِطْرَةِ، فَأَبَوَاهُ يُهَوِّدَانِهِ أَوْ يُنَصِّرَانِهِ أَوْ يُمَجِّسَانِهِ (...)‏"‏‏.‏ ثُمَّ يَقُولُ أَبُو هُرَيْرَةَ ـ رضى الله عنه ‏{‏فِطْرَةَ اللَّهِ الَّتِي فَطَرَ النَّاسَ عَلَيْهَا لاَ تَبْدِيلَ لِخَلْقِ اللَّهِ ذَلِكَ الدِّينُ الْقَيِّمُ‏}‏البخاري

„Minden gyermek a fitra állapotban születik, és a szülei teszik zsidóvá, keresztény-nyé vagy tűzimádóvá(...)." Aztán Abu Huraira (Allah legyen vele elégedett) elszavalta: «Allah eredendő teremtése, amelyre teremti az embereket. Allah teremtését nem lehet megváltoztatni, ez az igazi Vallás!» [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 30:30]" (Al-Bukhári)

Az iszlám eljött, hogy kijavítsa a helytelenséget, és visszaállítsa az emberi természetet a helyes és eredeti kurzusára.

A nem releváns dolgok elkerülése

A muszlimnak nem kell belekeverednie olyan dolgokba, amik nem érinti őt. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"‏ مِنْ حُسْنِ إِسْلاَمِ الْمَرْءِ تَرْكُهُ مَا لاَ يَعْنِيهِ."صحيح الترمذي

„A jó muszlim elhagyja azt, ami nem érinti őt." (at-Tirmidhi)

Mégis, úgy tűnik, hogy sok muszlim nem tartja figyelemben az utasítást, ami e csodálatos prófétai mondás mögött ál. Amikor ennek a hadísznak megfelelően fognak viselkedni, akkor minden bizonnyal elkerülhető lesz sok probléma, szóváltás és konfliktus.

A vérrokonság megszakítása

Egy másik csodálatos aspektusa az iszlámnak az, hogy szigorúan tiltja a vérrokonság megszakítását. A Korán kijelenti:

وَاتَّقُوا اللَّهَ الَّذِي تَسَاءَلُونَ بِهِ وَالْأَرْحَامَ

„És féljétek Allahot, Akire hivatkozva szoktátok egymást kérdezgetni! És (óvakodjatok attól, hogy) a rokonságot (megszakítsátok)!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:1]

Ezzel kapcsolatban a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"‏لاَ يَدْخُلُ الْجَنَّةَ قَاطِعٌ." ‏

„Aki megszakítja a rokoni kapcsolatot, nem lép be a Paradicsomba." (Al-Bukhári)

"وَمَنْ كَانَ يُؤْمِنُ باللهِ وَاليَومِ الآخِرِ ، فَلْيَصِلْ رَحِمَهُ."متفق عليه

„Az aki hisz Allahban és az Utolsó Napban, az ápolja a rokoni kapcsolatot." (Al-Bukhári és Muszlim)

Egyéb szociális bűnök

Az iszlám továbbá tiltja a rágalmazást, a kémkedést, a hazugságot és minden effajta jellemtelen vonást. A Koránban és a Szunnában (a prófétai hagyományokban) számos utalást találunk erre. Íme néhány közülük:

يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا لَا يَسْخَرْ قَوْمٌ مِّن قَوْمٍ عَسَىٰ أَن يَكُونُوا خَيْرًا مِّنْهُمْ وَلَا نِسَاءٌ مِّن نِّسَاءٍ عَسَىٰ أَن يَكُنَّ خَيْرًا مِّنْهُنَّ ۖ وَلَا تَلْمِزُوا أَنفُسَكُمْ وَلَا تَنَابَزُوا بِالْأَلْقَابِ ۖ بِئْسَ الِاسْمُ الْفُسُوقُ بَعْدَ الْإِيمَانِ ۚ وَمَن لَّمْ يَتُبْ فَأُولَٰئِكَ هُمُ الظَّالِمُونَ ~ يَا أَيُّهَا الَّذِينَ آمَنُوا اجْتَنِبُوا كَثِيرًا مِّنَ الظَّنِّ إِنَّ بَعْضَ الظَّنِّ إِثْمٌ ۖ وَلَا تَجَسَّسُوا وَلَا يَغْتَب بَّعْضُكُم بَعْضًا ۚ أَيُحِبُّ أَحَدُكُمْ أَن يَأْكُلَ لَحْمَ أَخِيهِ مَيْتًا فَكَرِهْتُمُوهُ ۚ وَاتَّقُوا اللَّهَ ۚ إِنَّ اللَّهَ تَوَّابٌ رَّحِيمٌ

„Ó ti, akik hisztek! Az egyik férfi nép ne tréfálkozzon gúnyolódva a másikkal, lehet, hogy azok jobbak, mint ők! De a nők se más nőkkel, lehet, hogy ők jobbak, mint ők. És ne gyalázzátok egymást, és ne aggassatok egymásra gúnyneveket! Milyen fertelmes dolog a gonoszság neve, a hit után. Akik nem mutatnak bűnbánatot, azok a bűnösök. ~ Ó ti, akik hisztek! Óvakodjatok a legtöbb vélekedéstől! Mert bizony a vélekedés egy része bűn. És ne kémkedjetek és ne rágalmazzátok egymást! Van-e vajon valaki közöttetek, aki meg akarja enni testvére holt húsát? Bizony nem tetszik ez nektek. Féljétek hát Allahot! Ő a bűnbánást Elfogadó és Megkönyörülő." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 49:11-12]

إِنَّ اللَّهَ يَأْمُرُكُمْ أَن تُؤَدُّوا الْأَمَانَاتِ إِلَىٰ أَهْلِهَا

„Allah bizony megparancsolja nektek, hogy adjátok vissza a letéteket a tulajdonosaiknak." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:58]

وَلَا تَعَاوَنُوا عَلَى الْإِثْمِ وَالْعُدْوَانِ

„Ám ne segítsétek egymást a bűnben és az ellenségeskedésben!" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:2]

Mohamed próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:

"‏ لاَ تَبَاغَضُوا، وَلاَ تَحَاسَدُوا، وَلاَ تَدَابَرُوا، وَكُونُوا عِبَادَ اللَّهِ إِخْوَانًا، وَلاَ يَحِلُّ لِمُسْلِمٍ أَنْ يَهْجُرَ أَخَاهُ فَوْقَ ثَلاَثَةِ أَيَّامٍ". متفق عليه

„Ne gyűlöljétek egymást, és ne legyetek irigyek egymásra, és ne forduljatok el egymástól, hanem legyetek Allah szolgái és testvérek. Nem megengedett, hogy egy muszlim elhagyja (muszlim) testvérét több mint három napig." (Al-Bukhári és Muszlim)

مسلم"."لا يدخل الجنة نمام

„A rágalmazó nem jut be a Paradicsomban." (Al-Bukhári és Muszlim)

"كفى بالمرء كذبًا أن يحدث بكل ما سمع". مسلم

„Elég arra, hogy egy ember bebizonyítsa magáról hogy hazug, ha mindent, amit hall, továbbmond." (Muszlim)

متفق عليه".المسلم من سلم المسلمون من لسانه ويده"

„A muszlim az, akinek a nyelvétől és a kezétől biztonságban vannak a muszlimok." (Al-Bukhári és Muszlim)

‏"إياكم والظن، فإن الظن أكذب الحديث.‏"‏متفق عليه

„Óvakodjatok a gyanakvástól, mert a gyanakvás a legrosszabb hamis beszéd." (Al-Bukhári és Muszlim)

"‏بحسب امرئ من الشر أن يحقر المسلم‏."‏‏مسلم

„Elég gonoszság egy muszlim számára, hogy lenézze (muszlim) testvérét." (Muszlim)

Következtetés

Ezek csak néhány példa az iszlám szépségéről. Az iszlám felszabadította a tudatlan és kegyetlen arabokat attól, hogy elnyomják egymást, egyenlővé tette őket, finomított a viselkedésükön, kiszabadította őket a gonosz tettek hatalmából és egy civilizált és művelt nemzeté alakította őket azután, hogy szét voltak szakítva a törzsök közti viszályok és egyenetlenségek miatt. Miután teljesen az Igazságnak szentelték magukat, támogatva azt, néhány év alatt birodalmuk született és az iszlám elterjedt. A Korán azt mondja:

وَاذْكُرُوا نِعْمَتَ اللَّهِ عَلَيْكُمْ إِذْ كُنتُمْ أَعْدَاءً فَأَلَّفَ بَيْنَ قُلُوبِكُمْ فَأَصْبَحْتُم بِنِعْمَتِهِ إِخْوَانًا وَكُنتُمْ عَلَىٰ شَفَا حُفْرَةٍ مِّنَ النَّارِ فَأَنقَذَكُم مِّنْهَا ۗ كَذَٰلِكَ يُبَيِّنُ اللَّهُ لَكُمْ آيَاتِهِ لَعَلَّكُمْ تَهْتَدُونَ

„És emlékezzetek Allah azon kegyelmére, amit irántatok gyakorolt, amidőn ellenségek voltatok, ám Ő egyetértést teremtett a szíveitek között, és az Ő kegyelme révén testvérekké váltatok. És midőn a Tűz mélyének a szélén voltatok, Ő megmentett benneteket onnan. Allah ekképpen magyarázza meg nektek az Ő Jeleit. Talán az Igaz Útra vezéreltettek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:103]

وَاذْكُرُوا إِذْ أَنتُمْ قَلِيلٌ مُّسْتَضْعَفُونَ فِي الْأَرْضِ تَخَافُونَ أَن يَتَخَطَّفَكُمُ النَّاسُ فَآوَاكُمْ وَأَيَّدَكُم بِنَصْرِهِ وَرَزَقَكُم مِّنَ الطَّيِّبَاتِ لَعَلَّكُمْ تَشْكُرُونَ

„És emlékezzetek arra, amikor kevesen voltatok és gyengeségetek miatt elnyomtak benneteket a földön. És attól kellett félnetek, nehogy az emberek elragadjanak titeket. Ő menedéket nyújtott nektek és megerősített benneteket és gondoskodott rólatok a jó dolgokkal. Talán hálásak lesztek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 8:26]

Még az iszlám heves ellenségei is egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy elfogadják ezt a vallást, mert ez az Igazság Allahtól származik. Az ők találmányaik, a tudomány és a technológia csak arra szolgálnak, hogy tanúskodjanak arról, hogy az iszlám, túl minden kétségen, az Igazi vallás. A Korán azt mondja:

سَنُرِيهِمْ آيَاتِنَا فِي الْآفَاقِ وَفِي أَنفُسِهِمْ حَتَّىٰ يَتَبَيَّنَ لَهُمْ أَنَّهُ الْحَقُّ ۗ أَوَلَمْ يَكْفِ بِرَبِّكَ أَنَّهُ عَلَىٰ كُلِّ شَيْءٍ شَهِيدٌ

„Mi meg fogjuk mutatni nekik a Jeleinket a horizontokon és önmagukban, míg világossá válik a számukra, hogy ez (a Korán) az Igazság. Talán nem elég, hogy a te Urad minden dolog Tanúja?" [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 41:53]

Mivel ez az Igazi vallás, Allahtól származik, az iszlám soha nem fog elveszni, még az átfogó támadások ellenére sem, amit ellene indítanak. A Korán azt mondja:

يُرِيدُونَ لِيُطْفِئُوا نُورَ اللَّهِ بِأَفْوَاهِهِمْ وَاللَّهُ مُتِمُّ نُورِهِ وَلَوْ كَرِهَ الْكَافِرُونَ

„Szájukkal szeretnék eloltani Allah Világosságát. Am Allah teljessé teszi az Ő Világosságát, még ha ez nem is tetszik a hitetleneknek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 61:8]

A Korán egyértelműen megkülönbözteti a holtakat és az élőket:

فَإِنَّكَ لَا تُسْمِعُ الْمَوْتَىٰ وَلَا تُسْمِعُ الصُّمَّ الدُّعَاءَ إِذَا وَلَّوْا مُدْبِرِينَ ~ وَمَا أَنتَ بِهَادِ الْعُمْيِ عَن ضَلَالَتِهِمْ ۖ إِن تُسْمِعُ إِلَّا مَن يُؤْمِنُ بِآيَاتِنَا فَهُم مُّسْلِمُونَ

„Bizony te (Mohamed) nem adhatsz hallást a halottaknak és azt sem teheted meg, hogy a süket a hívást meghallja, ha ők hátat fordítanak. ~ Nem vezetheted (Mohamed) a vakokat a tévelygésükből az Igaz Útra. És csak azoknak adhatsz hallást, akik hisznek a Mi jeleinkben. Ők a muzulmánok, akik alávetik magukat." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 30:52-53]

أَوَمَن كَانَ مَيْتًا فَأَحْيَيْنَاهُ وَجَعَلْنَا لَهُ نُورًا يَمْشِي بِهِ فِي النَّاسِ كَمَن مَّثَلُهُ فِي الظُّلُمَاتِ لَيْسَ بِخَارِجٍ مِّنْهَا

„Vajon az, aki halott volt és Mi életre keltettük és fényt adtunk neki, amivel mehet az emberek között, olyan-e, mint az, aki sötétségekben van és azokból nem léphet ki." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:122]

Allah csodálatos alkotását mindenki felismerheti, akinek nyitottsága van arra, hogy ez a tudás behatoljon az elméjében. De ha az emberek csökönyösségből nem használják a képességeiket, amelyeket Allah adott nekik, hogyan érthetnék meg akkor? Hogyan érhet el az Igazság olyan emberekhez, akik hátat fordítanak neki és makacsul megtagadják azt? Bár látszólag megvan a felfogó és ítélő képességük, ők annyira eltompították, hogy ezek a képességek nem működnek, és hanyatt-homlok a Pokolban rohannak:

وَلَقَدْ ذَرَأْنَا لِجَهَنَّمَ كَثِيرًا مِّنَ الْجِنِّ وَالْإِنسِ ۖ لَهُمْ قُلُوبٌ لَّا يَفْقَهُونَ بِهَا وَلَهُمْ أَعْيُنٌ لَّا يُبْصِرُونَ بِهَا وَلَهُمْ آذَانٌ لَّا يَسْمَعُونَ بِهَا ۚ أُولَٰئِكَ كَالْأَنْعَامِ بَلْ هُمْ أَضَلُّ ۚ أُولَٰئِكَ هُمُ الْغَافِلُونَ

„Bizony sok dzsinnt és embert teremtettünk a Pokolra. Van szívük, de nem értenek vele. Van szemük, de nem látnak vele. Van fülük, de nem hallanak vele. Ők olyanok, mint az állatok. De nem! Még tévelygőbbek. Ők azok, akik semmire sem figyelnek." [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:179]



[1] Az áják (versek) a Kegyes Korán, King Fahd nevét viselő alapítvány magyar nyelvű fordításából származnak

[2]Élővilág történelem, Scott Forsema & Company, 1990

[3] Iszlám a középpontban, Hamudah Abd al-ʻAti, 95 old.

[4] Ibid 106 old.

[5] Ibid 49-50 old.

[6] Az Iszlám kardja, 6 old.

[7] Ibid 7 old.

[8] Ibid 6 old.

[9] Ibid 6 old.

[10] Ibid. 4 old.

[11] Ibid. 4 old.

[12]Maurice Bucaille, A Biblia, a Korán és a tudomány, 110-111 old.

[13] Lásd Yusuf Ali, A Nemes Korán értelemezésének angol fordítása, 1990, 69 old.

[14] Yusuf Ali, A Nemes Korán értelemezésének angol fordítása, 1990, 785-786 old.

[15] M.Umar Chapra, Egy igazságos monetáris rendszer felé, Iszlám Alapítvány, 1985, 56 old